2013. február 27., szerda

Családban marad



Igazából túltettük magunkat, éltük tovább kis életünket. Egyik este pont végeztem a munkával és hazamentem. Pálma valami esti előadáson volt így otthon játszottam a kutyákkal. Kopogtattak.

-Süti Golyó Kávé! l!-adtam ki a parancsszót.

Izgatottan de leültek.

Kinyitottam az ajtót. Egy ismeretlen nő és egy férfi állt az ajtóban.

-Miben segíthetek?-kérdeztem

A kutyák mert felugrottak és csaholtak.

-Süti! Golyó! Kávé! Ül!-pirítottam rájuk

Leültek.

-Dora Payne vagyok. Ő pedig a férjem. Klaus.

-Jóestét! Miben segíthetek?-kérdeztem

-Te vagy Nora Culm?

-Így van.

-Mi Liam szülei vagyunk.

-ÓÓ kicsit lassú vagyok este. Jöjjenek be.-mondtam-A kutyák nem bántanak.-mondtam

Kicsit izgatottak voltak de megszaglászták Dorát és Klaust és megnyugodtak.

-Jöjjenek be. Bocsánat a rumliért de nem vártunk vendégeket.-mondtam és a konyhában gyorsan összepakoltam

-Üljenek le. Teát? Kávét?-kérdeztem

-Egy teát elfogadok.-mondta Dora

-Én csak egy pohár vizet kérek.-mondta Klaus

Csinálta teát, adtam vizet és leültem melléjük.

-Miben segíthetek?-kérdeztem

Nagyon megijedtem hogy mit keresnek itt a szülei.

-Igazából csak aggódtunk értetek. Hogy szakítottatok. Aztán újra összejöttetek. Biztos ez kell nektek?-kérdezte az anyuka

-Beszélt már erről Liammel?-kérdeztem

-Nem akar erről beszélni velünk. De én szeretném tisztázni. Nem azért mert ellenzem vagy valami csak féltelek benneteket. Nem tudom hogy jót tesz-e nektek ez az egész?!?!

Nem tudtam mit mondani. Ezt nem velem kéne először megbeszélni.

-Liammel kéne ezt először megbeszélni.-mondtam

Kicsit furcsának éreztem azt hogy az anyuka intézkedik. Meg szerintem a fiacskája tudja mi jó neki.

Megint kopogtattak.

-Egy pillanat!-mondtam és felpattantam.

Kinyitottam az ajtót.

-Az emlegetett szamár!-mondtam

-Mi van?-kérdezte Liam

-Menj a konyhába.-mondtam

Liam bejött és kiment.

-Hát ti meg mit kerestek itt? Miért zaklatjátok Norát?-kérdezte

-Mivel anyáddal nem beszélsz kénytelen volt Norától kérdezni pár dolgot. A telefont se vetted fel az utóbbi pár napban!-mondta Klaus.

-Nem mert hol dolgoztam hol Norát támogattam.

-Én kicsit magatokra hagylak. Ha kell valami Liam tudod mi hol van. Fent leszek.

Felrohantam.

Hát ez nagyon kész. Elég ijesztő dolog. Mi lesz ha esetleg összeköltözünk vagy összeházasodunk és veszekszünk majd. Jönnek a szülei.

Nyílt lent az ajtó. Lebaktattam. Pálma ért haza.

Liam épp kiabált a szüleivel meg mutogatott.

-Hát itt meg mi történik?-kérdezte

-Itt vannak Liam szülei. Menj fel. Kicsit megnyugtatom a kedélyeket.

Pálma csak forgatta a szemeit de felment.

-Na jó. Állj. Liam hagyd abba. Nem érsz semmit azzal ha ordítasz a szüleiddel. Csak jót akartak. Nekem is csináltak a szüleim közbeavatkozásokat. Ülj le és beszéld át velük.

-De miért kell beleavatkozni az életembe?

-Mert nem válaszolsz nyíltan nekik. Miért nem mondod el nekik az egészet. Abban van kétségük hogy jó ez nekünk?!

-Igen. Imádom Norit és vele akarok lenni.

-Egyetértek. Szintén imádom Liamet. 5 hónap. Asszem elég volt hogy átértékeljük a dolgokat. Elég sok dolgot átéltünk. Szóval. Én most telefonálok hogy holnap betudok egy órával hamarabb menni dolgozni mert egy órám elmarad az egyetemen. Aztán el kell mennem meglátogatni Justint.

-Te dolgozol?-kérdezte Liam anyukája

-Igen. Tánctanár vagyok délutánonként egy táncstúdióban. Délelőtt egyetemen vagyok újságírást tanulok. ÉS van hogy egy barátomnak besegítek a koreográfiában. De most tényleg megyek telefonálok. Liam. Legyél aranyos a szüleiddel.

Felszaladtam de kiderült holnap nem kell mennem dolgozni.

Nem tudtam mit kezdeni magammal így rendet raktam mindenhol az emeleten. Megcsörrent a telefonom.

-Szia anyu!

-Szia kicsim hogy vagy?

-Nagyon jól. Itt vannak Liam szülei beszélni akartak velem az újra össze jövetekről mert Liam nem akart róla beszélni de ők meg nem tudták jó ez nekünk és eljöttek. És..

-Most hol vannak?

-Liam lent van velük veszekszik. De már megpuhítottam. Remélhetőleg nem kiabálja le annyira a fejüket.

- De miért avatkoznak bele a dolgotokba?

-Gondolom érdekelte őket.

-Hát te basszus. Chris ezt hallod? A lányod fiújának a szülei kérdőrevonták őket.

Röhögés a háttérbe. Meg valami motyogás.

-Apád azt mondja indulunk Los Angelesbe hogy kérdőre vonjunk titeket. Becsöngetünk Liamhez.

-De poénosak vagytok Istenem. Poéngombát reggeliztetek?

-Ne túlozz. Hogy vagy?

-Jól. Nagyon. Végre minden a régi kerékvágásban. Liam. Egyetem. Munka. Minden. Remélem most egy ideig nem lesznek lövöldöző rokonok rajongók meg senki. Csak én Liam és a paparazzik.

-Családban maradsz. De most drágám megyek mert színházba megyünk apáddal. Vigyázz magadra szeretünk. Nemsoká megyünk. És van egy jó hírünk de majd ha csak odaértünk.

-Ő oké. Akkor majd még beszélünk. Szeretlek titeket.

Letettem és lementem. Liam már békésen beszélgetett a szüleivel.

-Na jó. Én éhes vagyok egy kicsit. Kérnek valamit?

-Nem. Kedves vagy de most már megyünk. Épp elég felfordulást okoztunk ma már. Mostmár ideje indulnunk.

Azzal felálltak és megindultak az ajtó felé.

-Nagyon örültem a találkozásnak.-mondtam

-Legközelebb egy vacsorára ülhetnénk össze.-mondta Klaus

-Nincs ellene akadály.-mondtam

-Akkor majd beszélünk. És elnézést hogy így rátok törtünk.-mondta Dora

Ahogy kiléptek az ajtón Liam becsukta utánuk az ajtót.

-Bocsánat! Annyira sajnálom hogy így rád törtek.-mondta

-Semmi baj. Bár nem lenne utolsó ha erről leszoknának.-mondtam

-Bármikor hívhatsz ha újra beléd kötnek.

-Nem fogom utálni őket vagy ilyesmi. Családban maradnak.

-Köszi.-mondta Liam

-Mi baj?-kérdeztem

-Louis összeköltözött a barátnőjével Zayn is. Niall vett egy házat és Harry is nézelődik.

-És?

-Jelenleg Harryvel lakunk egy 4 lakásos házban. Szörnyű.

-Szóval... Egyedül laksz egy óriási lakásban.-mondtam

-Haha. Tényleg rossz.-mondta Liam

-Csinálsz vacsit? Valamit meg akarok beszélni Pálmával. Aztán még visszatérünk az üres házra.-kacsintottam és felrohantam

Kopogtattam Pálma ajtaján.

-Gyere!-kiabált ki Pálma

-Lenne egy kérdésem!-mondtam

-Mond. De előtte. Ezen már napok óta gondolkozok. Egyre idősebbek vagyunk. Mindkettőnknek van barátja. Arra gondoltam hogy megveszem a szomszéd telket, építetek egy házat de azt meg ezt egybenyithatnánk.

Kicsit meghűlt bennem a vér.

-Ne izélj már Nori. Ugyan úgy együtt lehetnénk de lenne szabd tered.

-Olyan furcsa lenne. Nem lenne ki után takarítani.

-Átjöhetnél. De a ház nem most lenne kész. Tehát az még minimum 6 hónap.

-Nem tudok nagyon ellenkezni. De ígérd meg hogy tényleg egybe nyitjuk az alsó teret.

-Kialakítunk egy közös nappalit?

-Jó. De akkor is.

-Ugyan már. Segítesz mindenben. Hidd el neked is jobb lesz. Több szabad tér. Lesz egy saját házad. De mit akartál kérdezni?

-Nagyon bánnád ha Liam ideköltözne?

-Na látod. Költözzön. Én meg holnap megveszem a telket és utána megtervezzük a házat.

-Jason úgy is építési cégnél dolgozik. Majd felhívom. Ó babóca. El se hiszem. Olyan rossz lesz.

-Családban marad.-mondta Pálma

Én megöleltem.

Tehát nagy lépéseket teszek a jövőm felé.

2013. február 21., csütörtök

Az utolsó kívánság


-Mi van már?-kérdezte Pálma miközben lejött a lépcsőn.

-A rendőrök keresnek minket.-mondtam

-Maga Pálma Eans?-kérdezte a rendőr

-Igen.-mondta Pálma

-Akkor kérem jöjjenek.-mondta a rendőr

-De miért?-kérdeztem

-Majd a kocsiban elmondunk mindent.-mondta a másik rendőr.

Liam is megindult.

-Maga nem jöhet!-mondta az első rendőr Liamnek

Megfordultam.

-Semmi baj. Majd értesítelek.-mondtam

Felvettem az első felsőt ami a kezembe akadt fogtam a pénztárcám és a telefonom és beültünk a rendőrkocsiba.

A kocsiban vettem észre hogy Liam pulcsijában jöttem el.

-Elmondanák mi folyik itt?-kérdezte Pálma

-Matt Kinleyről van szó.-mondta a rendőr

-Az a srác aki zaklatott.-mondta Pálma elhaló hangon

-Kórházban van. Nem tudjuk a körülményeket de elütötte egy autó. Olyan súlyos sérüléseket szerzett hogy az orvosok azt mondják nem éri meg a reggelt. Maguk voltak az utolsó kívánságai.

Ránéztem Pálmára. Lefagyott.

Csöndben maradtunk. A kórházban a rendőrök odavezettek a kórteremhez. Bementünk. Szörnyű volt. Egy gépre volt kötve a srác a szülei mellette ültek.

-Meghoztuk a lányokat!-mondták a rendőrök és kimentek.

Pálmával nem mertünk közelebb menni.

-Gyertek. Matty már nagyon várt titeket-mondta az anyukája

A nő és a férfi nagyon megviseltnek tűnt.

Nyöszörgést hallottunk az ágy felől.

-Pálma!-szólt a nyöszörgő hang

Iszonyú rémisztő volt.

Mindenki a hang irányába fordult.

-Pálma!-hallatszott újra.

-Itt vagyok!-válaszolt végül Pálma

-Végre. Annyira sajnálom hogy rátok ijesztettem. De a szépséged..-hörgés-Annyira lenyűgözött. Már gimiben is.

Pálma rám nézett.

Én kérdőn a szülőkre néztem.

-Egy gimnáziumba jártatok.-mondta az anyuka.

Ez egyre rosszabb.-gondoltam magamban

Pálma leült oda ahol eddig Matt anyukája ült és megfogta a srác kezét.

-Miért tetted ezt?-kérdezte Pálma elhaló hangon

-Láttam egy gyönyörű lépet az út túloldalán ami tudtam hogy tetszene neked. De nem néztem körül.

Kiszökött egy könnycsepp.

-Szerettelek volna utoljára látni. Végig tetszettél a gimiben és..-hörgés-És de nem volt erőm hogy odamenjek hozzád. És lám. Elveszítettelek. De az utolsó perceimben megkaptalak. Nora.-szólt hozzám

Megremegtem de odamentem.

-Viseld gondját ennek a rózsaszálnak. Nem is rózsa. Egy gyönyörű virág amely törékeny de mégis túlél minden vihart. Téged mindig is bírtalak. Soha nem voltál voltatok leereszkedőek. Átlagosak vagytok de mégsem.-hörgés

-Ne beszélj!-mondtuk egyszerre Pálmával Bár már alig tudtunk beszélni.

-Ezt még elmondom aztán elköltözök egy jobb helyre. Nem vagytok mégsem átlagosak. Mindenkivel egyenlőként bántok. Annyira sajnálom hogy nem maradhatok itt hogy megvédjelek Pálma. De majd Nora vigyáz rád.-és eljött az a hosszú csík és az a bizonyos sípoló hang.

Pálma még utoljára megcsókolta Mattet majd hátrébb húzódtunk.

Anyukája és apukája is elbúcsúzott. Szörnyű volt az édesanya zokogását hallani. Szívszaggató volt.

Az orvosok letakarták megállapították a halál beáltát majd kivitték hogy előkészítsék az elszállításhoz.

Pálma és az én könnyeim némán folytak. Alig ismertük ezt a fiút mégis annyira elképesztő emberek mekkora változást képesek hozni az életünkbe vagy mennyi mindent nem veszünk észre ami mellettünk folyik.

Az első rendőr jött be.

-Legyenek szívesek velünk jönni.-mondta

Pálmát átkaroltam és némán kikísértek minket a rendőrkocsihoz. A média már kint várt minket. Nem szóltuk semmit csak mentünk.

Bevittek minket az őrsre és kikérdeztek minket. Mikor végeztünk a szülők vártak minket.

-Van pár dolog amit odaadnánk nektek. Matty is biztos nektek adná.-mondta az anyuka

A rendőrök elvittek hozzájuk. A ház átlagos volt kívülről. De belül gyönyörű volt.

-A pince volt Matt birodalma. Menjetek csak le.-mondta az apuka

Némán lementünk a pincébe. Tele volt Pálmáról szóló cikkekkel és képekkel. Rólam is volt pár. Voltak kis szobrok és rajzok is. Volt egy rajz ami nagyon megtetszett. Egy koponya egy koronával. Felvettem. Amikor közelebbről megnéztem láttam hogy halványan a koponya mögött volt 2 szárny.

Azt gondoltam megtartom magamnak.

Pálma is leszedett pár dolgot.

Ajtócsukódás és bejött az anyuka 2 csésze teával.

-Látom találtatok magatoknak pár dolgot. Vigyétek el és emlékezzetek Mattyre. Rendes srác volt. Kicsit megszállott de nagyon rendes. Remélem nem érzitek magatokat hibásnak a halála miatt. Nem tehettek róla. Önfejű kölyök volt.

Némán bólogattunk és szürcsörltük a teát.

-Ha nem nagy kérés eljönnétek a temetésére?-kérdezte az anyuka

-Mindenképp.-csúszott ki a számon

Pálma csak a falakat nézte. A rengetek róla készült képet. Én szörnyen érzem magam. Lehet nem is azért ami maga a történet, csak egyszerűen ilyen hamar meghalhat valaki nem befolyásolhatjuk a halált. Mindig ott settenkedik. Minden utcasarkon. És egy apró mondat mennyire megváltoztatja az ember életét . Mi lett volna ha Matty odamegy Pálmához a gimiben? Soha nem tudjuk meg.

Még váltottunk pár szót a szülőkkel aztán felhívtam Liamet.

-Szia. Na?

-Értünk tudsz jönni?-kérdeztem

-Persze. Hova menjek?

Elmondtam a címet. Le is tette és már jött is.

Pálmával a ház előtt álltunk nem bírtunk bent maradni. Nyomasztó volt ott lenni.

10 perccel később lefékezett Liam autója. Kipattant.

Odamentem és szorosan magamhoz öleltem.

-mi történt?-kérdezte

-Majd otthon.-mondtam és beültünk a kocsiba.

Hátraültem átkaroltam Pálmát és némán kocsikáztunk haza. Pálma csendben volt én a könnyeimet hullattam Liam pedig nem kérdezett semmit. Otthon Pálma kipattant.

-Jól vagy?-kérdeztem mikor beértünk a házba

-Igen. Csak egyedül kell lennem.

-Szólj ha bármi kell.-mondtam

Pálma bezárkózott a szobájába.

-Mi történt?

-Emlékszel a srácra akiről meséltem délután vagyis tegnap.Hány óra?

-Reggel 8. Igen. A srác aki zaklatta Pálmát.

-Igen. Hajnalban meghalt. Nem nézett szét és kilépett egy kocsi elé és mi voltunk az utolsó kívánságai. Liam láttam ahogy meghal.-mondtam és elsírtam magam.

Liam magához húzott és csipított. De 2 órán keresztül sírtam. Nem csak Mattyért. Midnekiért akit ismertem és meghalt.

Ezek után nem sok mindenre emlékszem. Az elkövetkezendő napokban átmentünk Pálmával zombie üzemmódba. Alvás evés iskola. Ez volt a napi teljesítmény.

Elérkezett a temetés napja. Megkértem Liamet hogy kísérjen el minket mivel Adam forgatáson volt Miamiban.

Felöltöztünk feketébe és elindultunk a temetésre.

Nagyon nyomasztó volt de mégis úgy éreztem megkönnyebbülök. Nem tudom megmagyarázni. De nem nyomasztott semmi. Elengedtem minden rosszat.

Gyönyörű volt a szertartás. A fogadásra is elmentünk de Pálma nem akart sokáig maradni.

Mikor hazamentünk felment a szobájába. Liamnek el kellett mennie de megígérte amint tud jön. Épp pakolásztam amikor csöngettek.

Kinyitottam.

-Adam! Végre! Azt hittem sosem érsz haza!-mondtam mivel titokban hazahívtam. ő kell most Pálmának.

Megöleltem.

-Fent van?-kérdezte

-Igen

Mosogattam, sütöttem egy adag áfonyás muffint és takarítottam. Lefoglalt és nem járt az agyam.

Este Liammel épp kinnt beszélgettünk a konyhába amikor hallottuk a lábdobogást amjd feltűnt Adam és Pálma.

-Milyen kaja van itthon?-krédezte Pálma

-És helyre állt az Universum rendje!-mondtam

Jót nevettünk hátra hagytuk a rosszat de örökre emlékezni fogunk Mattre.


2013. február 17., vasárnap

Jó lenne egy kis nyugalom!!!!!!!!!!



-Te vagy az akit ma majdnem elütöttünk!-mondtam

-Igen.-mondta a srác-Matt vagyok.

-Heló. Mit keresel itt ilyen későn? Baj van?-kérdeztem

-Szerintem a fő kérdés hogy hogy talált ide?-kérdezte Pálma

-Majdnem mindenki tudja hol laktok.

-Ez gáz. De megkérdezhetem miért vagy itt ilyen későn?-kérdezte Pálma

-Látni akartalak téged.-válaszolta Matt

Ez kezd furcsa lenni.

-Arra kell hogy kérjelek menj el. Ha nem, hívom a rendőrséget.-mondta Adam

A srác fogta magát és elment. Mikor bementünk mindent bezártam. Minden ablakot,ajtót és elindítottam a riasztót.

Nem mertem elaludni ezért a nappaliban ültem az estélyimben. A tévében valami szar sorozat ment és azt néztem.

Belealudtam. Szörnyen rosszul aludtam. Arra keltem hogy reggel valaki eszméletlenül nyomja a csengőt.

-Megyek már!-kiabált Pálma ahogy jött le az emeletről.

Kinyitotta az ajtót. Beindult a riasztó. Gyorsan kikapcsolta.

-Már 30 perce kopogok és csöngetek!-mondta Liam az ajtóban

-Pedig Nori itt aludt.-mondta és rám nézett-Feküdj le mert szarul nézel ki!

-Én is szeretlek.-mondtam de igaza is volt. Szarul éreztem magam.

-Mit hoztál?-kérdeztem Liamet miközben levettem a ruhám és felindultam

-Egy újságot.Benne vagy.

-Örülök. Legalább jót írnak?

Liam Payne nem hiába jött össze újra barátnőjével. Gyönyörű volt ragyogott, és még akkor sem esett ki a szerepéből amikor exe odaállt fényképezkedni. Elegáns volt. Barátnője sem volt rosszabb. A két lány uralta a vörös szőnyeget. Liam üzenjük neked már ezért elvehetnéd ezt a lányt. De biztos forrásból hallottuk hogy főzni is nagyon jól tud. Szóval....

-Tehát arra bíztatnak vegyél el?-kérdeztem

-Pontosan.-mondta Liam

Pizsibe bújtam.

-Meddig érsz rá?-kérdeztem

-Ameddig szeretnéd. Ma van a józanító nap. Ma nem dolgozunk.

-Akkor aludjunk egy kicsit. Hiányzott már az illatod.-mondtam

Liam befeküdt mellém a az ágyba és együtt aludtunk. Még 5 órát. De utána újabb csöngetés.

Pálma mostmár tiszta ideg volt és Liammel fent hallottuk ahogy feltépi az ajtót és már szinte ordít.

-Ki az anyja az aki nem hagy aludni minket?-szólt egy kissé hangosabban a kelleténél.

Nem hallottuk a választ.

-Köszi de per pillanat csak aludni szeretnénk. Ha akarsz valamit gyere vissza holnap délután. Szia.

És becsapta az ajtót. Felcammogott az emeletre és becsapta a saját ajtaját.

-Reggelit?-kérdeztem

-Jöhet.-mondta Liam

Leslisszantunk a konyhába.

-Hát van még maradék olasz kaja meg romlott tej és itt kifújt.

Csöngettek.

Gyorsan kinyitottam az ajtót.

Mary Jason és a kicsik.

-Hát ti?-kérdeztem

-Jöttünk meglátogatni. Meg tudnál vigyázni a lányokra?-kérdezte Mary

-Attól függ.-mondtam

-Hoztunk reggelit 5 személyre. Vagy többre. Sok kaját hoztunk.-mondta Jason

-Akkor vigyázok rájuk. Mondjuk el kéne menni bevásárolni.

-Mit kéne venni?-kérdezte Jason

-Mit nem? Semmi sincs itthon. Tisztítószerek, mosópor kaja stb.-mondtam

-Menjünk be. Írd fel mit kell venni és mi megvesszük.-mondta Mary

Bepakoltak.

-Szia Liam.-köszönt Jason és letette a kaját. Majd vissza kiment a kocsihoz.

Mary behozta a két gyönyörűséget.

-Most ettek. Szóval 3 óráig nem lesz baj. De hoztam tejet szóval nem lesz semmi baj.-mondta és letette a két babahordozót.

-Hát sziasztok!-néztem be a hordozóba.-Gyere Liam. Ismerd meg a két divát.-mondtam

-Mary nagyon jól nézel ki.-mondta Liam

-Két ilyen kiscsaj mellett nincs megállás.

-Várjunk csak. Mindig összezavarodok. Ő itt Eleonora ő pedig Rose.

-Most már meg lehet őket különböztetni.-mondta Mary

-Hugi a nyaralót más is igénybe veheti majd?-kérdezte Jason miközben behozott pár dolgot a lányoknak.

-Amint felhívtam anyut felmértük a károkat és felújítottuk szívesen kölcsönadom.-mondtam miközben megnéztem miket hoztak Jasonék.

Kopogtattak.

Kinyitottam.

-Pálma Eanst keresem.-mondta az ember

-Épp alszik. A barátnője vagyok.

-Ezt neki hoztam. Átvenné?-kérdezte és egy csomagot nyújtott át.

-Persze.-mondtam és átvettem

Aláírtam a papírt majd becsuktam az ajtót.

-Kitől jöhetett?-kérdezte Jason

-Remélem nem attól akitől gondolom.-mondtam és letettem a nappaliban a csomagot.

Jasonnek felírtam mit kell venni majd ők el is mentek.

Óramű pontosságra a két lány felsírt.

-Liam mennyire érsz rá?-kérdeztem

-Teljes mértékben. Miben segítsek?

-Kiveszek Eleonorát? Én meg Roset.-mondtam

Így hát ketten vigyztunk a két csöpségre.

-Átveszed Roset is? Melegítek nekik enni.-mondtam

Liam leült a kanapéra és a két lánynak énekelt. Olyan édes volt lefényképeztem.

-Na szóval. Ez egy művészet. Most leülök ide. Ideadod a két lányt aztán odaadod nekik a cumisüveget.

-Rendben.-mondta Liam

Végül álomba ették magukat a csajok.

-Akkor most van nyugodt 2 óránk kb. Ha nem kevesebb.-mondtam

Addig megreggeliztünk. De mint sejtettem nem tartott sokáig a nyugalom. Újabb csöngetés.

Felsírtak a babák. Pálma nyitott ajtót aki épp akkor battyogott le. Nem láttam ki volt az és nem is hallottam semmit.

-Most mi a baj?-kérdezte Adam a lányokra nézve

-Ha jól érzem tele a pelus.-mondtam

Kicseréltük a pelenkát de nem akartak visszaaludni. Már teljesen kivoltak az idegeink.

Liam odaült és elkezdte őket ringatni és énekelt nekik.

5 perc se kellett és újra aludtak.

-Hát tudsz bánni a gyerekekkel.-mondtam

-Te sem vagy rossz.-mondta és átkarolt.

-Csináltam rólad egy képet. Olyan cuki voltál.-mondtam és megmutattam a képet.

Elvette a telefont és leült telefonozni.

-Pálma ki zaklat minket folyamatosan?-kérdeztem

-Nem minket csak engem. A srác akit majdnem elütöttél.

-Hoztak neked egy csomagot. Szerintem tőle.-mondtam miközben elkezdtem mosogatni.

Pálma kibontotta. Elkezdett röhögni. A srác összeszerkesztette magukat.

--Hát ez egy poén.-mondta Pálma

-Ha komolyabbra fordul azért szólj a rendőrségnek.-motyogta Liam a telefon fölött.

-Mit mond?-kérdezte Adam

-Azt, hogyha komolyabbra fordul azért szólj a rendőrségnek.-mondtam

-Te ilyenkor érted?-kérdezte Pálma

-Persze. Hozzászoktam már. Ilyenkor a rajongókkal beszél twitteren. Vagy épp kirak valamit vagy tudom is én.

Megint csöngettek.

-Igazi átjáróház.-mondtam

Markus beugrott elhozta a kocsim meg pár cuccot de rohant is tovább.

Amikor a lányok felébredtek játszottunk velük. Iszonyú édesek voltak. Aztán megérkezett Mary és Jason. Bevásároltak nekünk. Elvitték a lányokat.

Újabb csengő.

Megint a srác.

-Állj le. Hívom a rendőrséget ha újra meglátlak a közelemben.-kiabálta Pálma és rávágta az ajtót

-Most már jól jönne egy kis nyugalom.-mondtam

-Még meggyűlik a bajunk ezzel a sráccal.-mondtam

Összepakoltuk a házat utána Adam elment elintézni pár dolgot. Pálma visszavonult a szobájába mi viszont leköltöztünk a nappaliba. Én tanultam Liam meg gépen beszélt a rajongókkal.

Mire befejeztem a tanulást és egy házidolgozatot addigra ő is lecsukta a laptopom.

-Jó ez a kis nyugalom. Nem sok van belőle mostanság.-mondta Liam

-Nézzünk meg egy filmet.-mondtam

Elpakoltam mindent és leültünk a kanapéra hogy megnézzünk egy mesét. Pár perce indítottam el amikor csöngettek.

-Ezt nem ússzuk meg!-mondta Liam

Mikor kinyitottam az ajtót a rendőrség állt.

-Pálma Eanst és Nora Culmot keressük!-mondta a rendőr.

-Pálma!-kiabáltam

Lefagyva álltam az ajtó előtt.