
Igazából túltettük magunkat, éltük tovább kis életünket. Egyik este pont végeztem a munkával és hazamentem. Pálma valami esti előadáson volt így otthon játszottam a kutyákkal. Kopogtattak.
-Süti Golyó Kávé! l!-adtam ki a parancsszót.
Izgatottan de leültek.
Kinyitottam az ajtót. Egy ismeretlen nő és egy férfi állt az ajtóban.
-Miben segíthetek?-kérdeztem
A kutyák mert felugrottak és csaholtak.
-Süti! Golyó! Kávé! Ül!-pirítottam rájuk
Leültek.
-Dora Payne vagyok. Ő pedig a férjem. Klaus.
-Jóestét! Miben segíthetek?-kérdeztem
-Te vagy Nora Culm?
-Így van.
-Mi Liam szülei vagyunk.
-ÓÓ kicsit lassú vagyok este. Jöjjenek be.-mondtam-A kutyák nem bántanak.-mondtam
Kicsit izgatottak voltak de megszaglászták Dorát és Klaust és megnyugodtak.
-Jöjjenek be. Bocsánat a rumliért de nem vártunk vendégeket.-mondtam és a konyhában gyorsan összepakoltam
-Üljenek le. Teát? Kávét?-kérdeztem
-Egy teát elfogadok.-mondta Dora
-Én csak egy pohár vizet kérek.-mondta Klaus
Csinálta teát, adtam vizet és leültem melléjük.
-Miben segíthetek?-kérdeztem
Nagyon megijedtem hogy mit keresnek itt a szülei.
-Igazából csak aggódtunk értetek. Hogy szakítottatok. Aztán újra összejöttetek. Biztos ez kell nektek?-kérdezte az anyuka
-Beszélt már erről Liammel?-kérdeztem
-Nem akar erről beszélni velünk. De én szeretném tisztázni. Nem azért mert ellenzem vagy valami csak féltelek benneteket. Nem tudom hogy jót tesz-e nektek ez az egész?!?!
Nem tudtam mit mondani. Ezt nem velem kéne először megbeszélni.
-Liammel kéne ezt először megbeszélni.-mondtam
Kicsit furcsának éreztem azt hogy az anyuka intézkedik. Meg szerintem a fiacskája tudja mi jó neki.
Megint kopogtattak.
-Egy pillanat!-mondtam és felpattantam.
Kinyitottam az ajtót.
-Az emlegetett szamár!-mondtam
-Mi van?-kérdezte Liam
-Menj a konyhába.-mondtam
Liam bejött és kiment.
-Hát ti meg mit kerestek itt? Miért zaklatjátok Norát?-kérdezte
-Mivel anyáddal nem beszélsz kénytelen volt Norától kérdezni pár dolgot. A telefont se vetted fel az utóbbi pár napban!-mondta Klaus.
-Nem mert hol dolgoztam hol Norát támogattam.
-Én kicsit magatokra hagylak. Ha kell valami Liam tudod mi hol van. Fent leszek.
Felrohantam.
Hát ez nagyon kész. Elég ijesztő dolog. Mi lesz ha esetleg összeköltözünk vagy összeházasodunk és veszekszünk majd. Jönnek a szülei.
Nyílt lent az ajtó. Lebaktattam. Pálma ért haza.
Liam épp kiabált a szüleivel meg mutogatott.
-Hát itt meg mi történik?-kérdezte
-Itt vannak Liam szülei. Menj fel. Kicsit megnyugtatom a kedélyeket.
Pálma csak forgatta a szemeit de felment.
-Na jó. Állj. Liam hagyd abba. Nem érsz semmit azzal ha ordítasz a szüleiddel. Csak jót akartak. Nekem is csináltak a szüleim közbeavatkozásokat. Ülj le és beszéld át velük.
-De miért kell beleavatkozni az életembe?
-Mert nem válaszolsz nyíltan nekik. Miért nem mondod el nekik az egészet. Abban van kétségük hogy jó ez nekünk?!
-Igen. Imádom Norit és vele akarok lenni.
-Egyetértek. Szintén imádom Liamet. 5 hónap. Asszem elég volt hogy átértékeljük a dolgokat. Elég sok dolgot átéltünk. Szóval. Én most telefonálok hogy holnap betudok egy órával hamarabb menni dolgozni mert egy órám elmarad az egyetemen. Aztán el kell mennem meglátogatni Justint.
-Te dolgozol?-kérdezte Liam anyukája
-Igen. Tánctanár vagyok délutánonként egy táncstúdióban. Délelőtt egyetemen vagyok újságírást tanulok. ÉS van hogy egy barátomnak besegítek a koreográfiában. De most tényleg megyek telefonálok. Liam. Legyél aranyos a szüleiddel.
Felszaladtam de kiderült holnap nem kell mennem dolgozni.
Nem tudtam mit kezdeni magammal így rendet raktam mindenhol az emeleten. Megcsörrent a telefonom.
-Szia anyu!
-Szia kicsim hogy vagy?
-Nagyon jól. Itt vannak Liam szülei beszélni akartak velem az újra össze jövetekről mert Liam nem akart róla beszélni de ők meg nem tudták jó ez nekünk és eljöttek. És..
-Most hol vannak?
-Liam lent van velük veszekszik. De már megpuhítottam. Remélhetőleg nem kiabálja le annyira a fejüket.
- De miért avatkoznak bele a dolgotokba?
-Gondolom érdekelte őket.
-Hát te basszus. Chris ezt hallod? A lányod fiújának a szülei kérdőrevonták őket.
Röhögés a háttérbe. Meg valami motyogás.
-Apád azt mondja indulunk Los Angelesbe hogy kérdőre vonjunk titeket. Becsöngetünk Liamhez.
-De poénosak vagytok Istenem. Poéngombát reggeliztetek?
-Ne túlozz. Hogy vagy?
-Jól. Nagyon. Végre minden a régi kerékvágásban. Liam. Egyetem. Munka. Minden. Remélem most egy ideig nem lesznek lövöldöző rokonok rajongók meg senki. Csak én Liam és a paparazzik.
-Családban maradsz. De most drágám megyek mert színházba megyünk apáddal. Vigyázz magadra szeretünk. Nemsoká megyünk. És van egy jó hírünk de majd ha csak odaértünk.
-Ő oké. Akkor majd még beszélünk. Szeretlek titeket.
Letettem és lementem. Liam már békésen beszélgetett a szüleivel.
-Na jó. Én éhes vagyok egy kicsit. Kérnek valamit?
-Nem. Kedves vagy de most már megyünk. Épp elég felfordulást okoztunk ma már. Mostmár ideje indulnunk.
Azzal felálltak és megindultak az ajtó felé.
-Nagyon örültem a találkozásnak.-mondtam
-Legközelebb egy vacsorára ülhetnénk össze.-mondta Klaus
-Nincs ellene akadály.-mondtam
-Akkor majd beszélünk. És elnézést hogy így rátok törtünk.-mondta Dora
Ahogy kiléptek az ajtón Liam becsukta utánuk az ajtót.
-Bocsánat! Annyira sajnálom hogy így rád törtek.-mondta
-Semmi baj. Bár nem lenne utolsó ha erről leszoknának.-mondtam
-Bármikor hívhatsz ha újra beléd kötnek.
-Nem fogom utálni őket vagy ilyesmi. Családban maradnak.
-Köszi.-mondta Liam
-Mi baj?-kérdeztem
-Louis összeköltözött a barátnőjével Zayn is. Niall vett egy házat és Harry is nézelődik.
-És?
-Jelenleg Harryvel lakunk egy 4 lakásos házban. Szörnyű.
-Szóval... Egyedül laksz egy óriási lakásban.-mondtam
-Haha. Tényleg rossz.-mondta Liam
-Csinálsz vacsit? Valamit meg akarok beszélni Pálmával. Aztán még visszatérünk az üres házra.-kacsintottam és felrohantam
Kopogtattam Pálma ajtaján.
-Gyere!-kiabált ki Pálma
-Lenne egy kérdésem!-mondtam
-Mond. De előtte. Ezen már napok óta gondolkozok. Egyre idősebbek vagyunk. Mindkettőnknek van barátja. Arra gondoltam hogy megveszem a szomszéd telket, építetek egy házat de azt meg ezt egybenyithatnánk.
Kicsit meghűlt bennem a vér.
-Ne izélj már Nori. Ugyan úgy együtt lehetnénk de lenne szabd tered.
-Olyan furcsa lenne. Nem lenne ki után takarítani.
-Átjöhetnél. De a ház nem most lenne kész. Tehát az még minimum 6 hónap.
-Nem tudok nagyon ellenkezni. De ígérd meg hogy tényleg egybe nyitjuk az alsó teret.
-Kialakítunk egy közös nappalit?
-Jó. De akkor is.
-Ugyan már. Segítesz mindenben. Hidd el neked is jobb lesz. Több szabad tér. Lesz egy saját házad. De mit akartál kérdezni?
-Nagyon bánnád ha Liam ideköltözne?
-Na látod. Költözzön. Én meg holnap megveszem a telket és utána megtervezzük a házat.
-Jason úgy is építési cégnél dolgozik. Majd felhívom. Ó babóca. El se hiszem. Olyan rossz lesz.
-Családban marad.-mondta Pálma
Én megöleltem.
Tehát nagy lépéseket teszek a jövőm felé.
