Megreggeliztünk a szállodában majd sétára indultunk a tengerparton. Markus élénken csevegett Camillel és Zaccel. Én gondoltam felhívom Pálmát hátha lesz valami ötlete.
-Szia Pálma.
-Korán reggel van. Miért hívsz?-nyöszörgött
-Elnézést de elmúlt 10. gondoltam fent vagy már és járod a várost vagy fényképezgetsz vagy Adammel vagy.
-Nem. Itthon vagyok és alszok vagyis aludnék. Mit tehetek érted?
-Meg akartam kérdezni hogy nem tudsz-e véletlen valami ajándék ötletet karácsonyra Liamnek.
-Arra gondoltam elmehetnénk Barcelonába karácsonyozni. Tudod hogy nem szeretem a karácsonyt.
-Nem tudom. Nem hiszem hogy Liam elutazna. Nem sűrűn lehet a családjával. De majd beszélek vele.
-Rendben. Aztán értesíts.-mondta és kinyomott
Újra a fülemhez emeltem a telefont.
-Szia drága. Baj van?-kérdezte Liam
-Miért lenne? Nem csak akkor hívlak amikor baj van. Viszont lenne egy kérdésem?
-Hallgatlak.
-Beszéltél már szüleiddel a karácsonyról?
-Anyu szeretne minket látni. Miért?
-Mert arra gondoltam elmehetnénk Barcelonába. Ez lenne lett volna a ajándék mivel a másik füstbe ment. Pálma Adam te és én.
-A te és én jól hangzik. Még gondolkozok rajta.Viszont nem rossz ötlet.
-Nem kényszerítelek arra hogy egy nyaralást válassz a családod helyett.
-Tudom. Ezért mondtam hogy átgondolom. Majd hívlak. Szeretlek.
-Én is.-Letettem
Visszatértünk a hotelbe. Megcsörrent a telefonom.
-Háló.
-Szia. Cody Longo vagyok. Emlékszel még rám?
-Persze.
-Akkor jó. Este 10-kor kezdődik a party. Ugye jöttök?
-Én és Markus biztos a főnök és a felesége nem jönnek. Kettesben töltik az estét.
-Rendben. A fő hogy ti jöttök. Akkor ott találkozunk.
-Várj. És egyébként hol lesz?
-Basszus. A legfontosabb. Oázis klub. Bocs. Kicsit szétszórt vagyok.
-Semmi baj. Akkor este 10 Oázis klub.
-Rendben. Szia.
-Szia.
Letettem.
-Akkor 10?-kérdezte Markus
-Jáá.-mondtam
-Akkor kicsit dolgozzunk.-mondta Markus
Egész délután az esküvőt tervezgettük.
-Markus hagyjuk abba mert a fülemen folynak ki a terítési módok.
-Rendben.
Markussal elkezdtük a papírokat és újságokat elpakolni. Megcsörrent a telefon
-Ma nagyon fontos vagy.-mondta Markus
-Tudom. Liam Az.-mondtam-Szia
-Szia. Zavarlak?
-Nem. Épp elpakolunk.
-Mit?
-Esküvői dolgokat. Markus megszállottja lett a saját esküvőjének.
Nevetés.
-Mi olyan vicces?-kérdeztem
-Semmi. Nem érdekes. Na szóval. Beszéltem anyuval és azt mondta menjünk karácsony előtt.
-Nekem rendben de én csak miattad aggódok.
-Ne tedd. Szeretnék veled lenni a tengerparton.
-Ki ne szeretne velem lenni a tengerparton.
-Ne viccelődj.
-De az ugye nem zavar hogy Pálma és Adam is ott lesznek?
-Nem.
Ahogy beszéltem és pakoltam közben nem vettem észre hogy egy halom könyv van a padlón és jól belerúgtam.
Előreestem, az esést arccal tompítottam és a telefon is kiesett a kezemből.
-Azt a rohadt büdös él....-kiabáltam
Markus kegyetlenül elkezdett nevetni.
Alig bírtam megszólalni a fájdalomtól.
Markus a hasát fogta a nevetéstől. Én már sírtam.
-Kicsim ott vagy?-szólítgatott a telefonban Liam
Odakúsztam a telefonhoz.
-Aha.-suttogtam
-Mi történt?-kérdezte
-Belerúgtam egy nagy stóc rohadt esküvői könyvbe elestem és ezt arccal tompítottam.-mondtam de már én is nevettem
Liam eltartotta gondolom a telefont de még így is hallottam hogy nevet
-Te is?-kérdeztem
-Bocs. De elképzeltelek. Bocsánat. Jól vagy?
-Asszem vérzik az orrom.-mondtam ahogy éreztem hogy csurog a vérem
Markus odajött és megnézte
-Semmi baja csak megnyomódott.-mondta de alig tudott beszélni ahogy visszafojtotta a nevetést.
Mosolyogtam.
-Legalább zsepit hozz.-mondtam
Felhúzott.
-És a lábad hogy van?-kérdezte Liam
-Már jól. A kisujjam egyszer le fog válni ha így haladok.
-De miért nem tompítottad az esést kézzel drága?
-Mert egyikkel a telefont fogtam a másikkal meg papírokat fogtam
-Tanúság hogy nem mehetsz miközben telefonálsz vagy nem telefonálhatsz menés közben.
-Köszönöm ezt az igen hasznos tanácsot doktor úr. Ha ilyen tanácsokat tud adni inkább gyógyítania kellene és nem énekelnie.
-Lehet ha ez a popszakma nem jön be felcsapok orvosnak vagy picológusnak.
Markus ötmillió zsepit tömött az orromba.
-Majd beszélünk de most leteszem mert elég durva hangom lett.
-Orrhangod lett. Nem is zavarlak titeket. A továbbiakat majd megbeszéljük. Légyszíves vigyázz magadra és ne öltözködj hivalkodóan.
-Ígérem szerelmem. Te meg ne csajozz
-Megígérem szerelmem.
-Szeretlek.
-Én is.-mondta és letette
Letöröltük a vért az arcomról.
-Na jó. Akkor készülődj.-mondta Markus
Egy combközépig érő lila ruhát választottam amin lila csipke csíkok voltak. Hozzá egy fekete magas telitalpú cipőt választottam. A hajam kontyba fogtam.
-Készen vagyok.-mondtam
-Sminket nem raksz fel?-kérdezte Markus
-De. Miért is ne?!
Nagyon minimális sminket használtam.
Markus is elkészült. Lementünk és a hotel előtt leintettünk egy taxit. A buli iszonyú jó volt. Megismerkedtem egy ukrán fotóssal Ivanaval akinek rengeteg városban van műterme Milanóban Párizsban New Yorkban Miamiban Los Angelesben és még sok másik városban. Megdicsért és azt mondta január február környékén Los Angelesben lesz és szeretné ha a modellje lennék. Számot váltottunk. Codyval is sokat beszéltem megismertem a barátnőjét is. Ott volt még jó pár sztár is. Voltak színészek mint Leonardo Dicaprio. Elbűvölő személyiség csak kicsit fent hordja az orrát de ez természetes. Ott volt Bruno Mars is. Hihetetlen mennyire természetesen viselkednek. Amikor fiatalabb voltam arra gondoltam hogyha sztárok összejönnek bulizni folyik a pezsgő kaviár és megy a nagyzolás. Ehhez képest csak a pezsgő folyt. Másnap tovább utaztunk New Yorkba. Markussal nagyon élveztük és a végére az utolsó napra Pálma is csatlakozott. Markus visszavonult a hotelszobába az utolsó napra Stevevel beszélni. Pálmával belevetettük magunkat a nagyalmába.
Pálma a fényképezőjét én meg a bankkártyámat hoztam. Imádtam vele tölteni az időmet.
-Ki hitte volna hogy New Yorknak ennyi arca van?-kérdeztem miután kb. a 20. boltból jöttünk ki.
Pálma egy mosolyt erőltetett az arcára majd elfordult.
-Mi baj van?-kérdeztem
-Nincs rendben valami Adam és köztem?-mondta és láttam a szeme sarkában megcsillanni egy könnycseppet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése