Kalandra fel

Hallgasd olvasás közben!!

-És merre?-kérdezte Pálma miután már a harmadik cd-t raktuk be.

-Nem tudom. Csak megyünk. Neked van konkrét ötleted?-kérdeztem

-Nincs. Csak gondoltam megyünk amíg valami izgalmasba nem ütközünk.

Csak vezettem. Folyton kisebb filmek peregtek le a szemem előtt.

-Nora figyelj oda. Még belemegyünk valakibe.-mondta Pálma

-Átveszed?-kérdeztem

-Persze. Csak húzódj le.-mondta Pálma

Helyet cseréltünk.

-Jól vagy?-kérdezte

-Persze. Csak rám jött a világfájdalom 5 perce. A szokásos. Kicsit tépelődök rajta aztán sírok és jó lesz minden.

-De Nori. Te is tudod hogy ez így nincs rendjén. Na mondjad. Meghallgatlak én kis szaros.

-Igazából konkrét okom nincs a szomorkodásra. Csak nem is tudom. Úgy alapvető problémákkal küzdök.

-Ugye csak viccel? Van egy házad. Pénzed. Mindened. Van barátod aki imád. Mi kell még?

-Pálma. Én azt se bánnám ha az egész családom egy 3 szobás lakásba élne. Csak ne lennénk ennyire a pénz függésében. Épp a nyaralót csináljuk. Nem azt mondom hogy nem örülök a pénznek. De nézd meg mit csinál velünk. Elszakít. Liammel is csoda ha 2 órát tudok beszélni vagy épp megnézünk egy sorozat részt. És ennyi. Vagy úton van. Vagy dolgozik vagy kiruccan a fiúkkal.

-Ha ennyire nem bírod szakíts vele.

-Nem tehetem. Ahhoz túlságosan szeretem.

-Biztos szereted annyira?

-Ha kellene és most felhívna hogy menjünk Vegasba összeházasodni mennék.

-Wáá. Tőled ez nem nagy szó. Mindig a gyerekvállalós házasodós típus voltál.

-Ugyan már. Mostanában már nagyon nem. Egyre jobban elhatárolódok a házasságtól. Egy papír. Felesleges.

-De Nora. Nem. Maradj a kaptafánál. Te mindig a házasság mellett kampányoltál. Kivel vitatkozok majd arról hogy felesleges?

-Velem. Belegondolva. Mindig is lányos lánynak tartottam magam. Igaz az öltözködést és a sminket főleg tőled és Markustól tanultam de mindig is nagy esküvőről és gyerekekről álmodtam. Szeretnék olyan felség lenni aki nem felel meg az amerikai sztereotípiáknak.

-Le az elhízással!-kiabálta Pálma

Mindig sikerült felvidítania.
.
1 héttel később
.
.
-Talán meg kéne állnunk!-mondta Pálma

-Minek. Ha így haladunk Mexikóba is eljuthatunk!-mondtam

-Igaz. Csak az az egy bökkenő van hogy mi északnak indultunk neki Mexikó meg délen van!-mondta Pálma az anyósülésről

-Az már csak egy apróság. Akkor ha így haladunk Kanadába is elérünk.

-Nem akarok Kanadába menni. Most már haza akarok menni. Hiányzik az ágyam. És a házam.

-Ne nyafizz. Itt megállunk. Tankolunk a kocsiba meg eszünk valamit és hazaindulunk.

"Lassan hazaindulunk. Szeretlek!-írtam az üzenetet Liamnek

Még én tankoltam Pálma rendelt kaját az étterem részben.

Kifizettem a benzint.

-Rendeltem neked is egy hamburgert.-mondta Pálma-meg egy epershaket.

-Tiszta 70-es évek.-mondtam

-Tudom. Majd csinálhatnánk pár képet. Azt mondta a pincércsaj hogyha szerencsénk lesz jönnek motorosok is.

-Arra gondoltam hogy Seattle már nincs messze. Ma van július 2.-a. 2 nap múlva lesz az indiai kultúra napja és olyankor szimulálják a színek napját vagy hogy hívják. Amikor színes port dobálnak. Tudod? Meg van tűzijáték.

- Ott még soha nem voltam.

-Nagyon jó.

-Oda mindenféleképpen.

-Holi ünnepe. gyönyörű. Bár Indiába szívesebben nézném és élném át de Seattle indiai közössége igen nagy és utcákat zárnak és ohhh.

-Most már tudom te miért vagy úgy oda meg vissza.

-A csokin és Liamen kívül? Igen ezért az ünnepért.

Megkajáltunk csinálunk pár fotót utána elindultunk Seattlebe. Úgy gondoltuk nálunk megszállunk feltöltjük a készleteinket alszunk. Aztán másnap elmegyünk az ünnepre és utána visszaindulunk.

Elmentünk vettünk pár dolgot. Mostunk cuccokat. Kitakarítottam a kocsit és lemostam. Visszapakoltunk az üléseket lefedtük.

-Hogy csinálok képeket ha ez a gép nem épp vízálló. És a por se tesz neki jót.-siránkozott Pálma

-Ha jól emlékszem apu vett egy telefont amit nem szeretett mert rossz volt a hangszórója viszont vízálló volt. És asszem pont ezzel a Holi ünneppel reklámozták.

-Akkor azt kérem. Most viszont aludjunk. Hosszú egy hét áll előttünk. És mennyi idő még hazaérünk. Ohh Atyám.-mondta Pálma

-Hazafelé már gyorsabb lesz. Nem állunk meg csak pisilni meg tankolni. Felváltva vezetünk és alszunk.

-Rendben.

Elaludtunk a szobámban.

Nagyon jó volt reggel felkelni és egy ismerős hely fogadott. Nem lett volna semmi a hűtőben de én tegnap vettem kaját hazára így megtudtunk reggelizni. Felvettem egy fehér trikót egy rövid gatyát egy zárt cipőt kiengedtem a hajam felvettem a napszemüvegem és készen álltam. Pálma is ugyan ilyen ruhadarabokban jelent meg.

-Gyalog?

-Gyalog. 3 utcára van a buli.-mondtam

Egymásba karolva indultunk. Vettünk színes festékporokat és sétáltunk amíg el nem kezdődött.

Mindenki nevetett és dobált. Nem számított ő az akit utálsz mert kiskorodban mindig csúfolt hogy husis vagy ő az akibe 3 évig szerelmes voltál de amikor észrevett már nem kellett. Itt nem számított hogy indiai vagy vagy éppen amerikai vagy kínai. Csak jól kellett érezned magad.

LE se tusoltunk csak beültünk a kocsiba és hazaindultunk.

2 és fél nap alatt értünk haza.

-Los Angeles!-kiabáltam

-Csendben. Már 10 óra van. És nagyon nagyon koszosak vagyunk.-mondta Pálma

Egyszer tusoltunk de az is ijesztő volt. Egy kígyó kúszott át a lábunk alatt.

-Már csak pár perc és otthon vagyunk. Én is beugrok a tus alá és ki nem szállok amíg a bőrt le nem sikálom magamról.-mondtam

-Egy időre eleget kalandoztunk szerintem.-mondta Pálma

-Egyet értek.-mondtam és bekanyarodtam az utcánkba.

Amikor a felhajtóra parkoltam láttam hogy még senki sincs otthon vagy már senki.

-Ez jó vagy rossz?-kérdezte Pálma a házra nézve

-Majd megtudjuk.-mondtam

Beálltam a garázsba. Ki se pakoltunk. Fogtuk a táskáinkat és bementünk. A kutyák bent voltak szóval Liam még itt van.

-Na átmegyek. Megnézem a házam.-mondta Pálma

Felmentem engedtem egy nagy kád meleg vizet és beleültem.

Ajtócsapódás.

-Na hogy halad a házad?-kiabáltam

-Az enyém rendben van.-mondta Liam

-Szia.-köszöntem

Gyorsan levetkőzött és beugrott mellém.

-Végre itthon vagytok.

-Nagy kaland volt. De jó itthon lenni. Veled.-mondtam

És elmerültem az otthon környezetében.