2012. november 2., péntek
A végtelen óceán
Pálma lebeszélte a tulajjal hogy másnap délután átvesszük a hajót kapitánnyal és személyzettel.
Adam és Liam hazamentek hogy összepakoljanak. Nekünk Pálmával csak annyi problémánk volt hogy a cuccaink a házban voltak.
Beültünk a kocsiba és elautóztunk a házhoz. Igazából Mike felügyelte a munkákat. Már nem volt probléma be lehetett menni de még csöveket szereltek és falakat vertek szét.
-Sziasztok lányok! Hát ti?-kérdezte
-Jöttünk ruhákért mert holnap kihajózunk napokra. A part mentén megyünk. Nagy hajóval. Én Adam Pálma és Liam.-mondtam miközben felmentünk.
Mike bejött velem a gardróbba.
-Segítesz nekem levenni azt a két táskát?-kérdeztem
-Persze.
-Hihetetlen. Már augusztus van. Számomra annyira hihetetlen.-mondtam
-Nekem mondod. És ahogy észre vettem veletek ezen a nyáron minden rossz megtörtént.
-Ez igaz. Most kell ez a kis hajózás. Bár számomra kicsit rossz. Tudod mennyire földhöz ragadt vagyok. Szó szerint.
-Igen. Tényleg mikor tudod meg hogy megkaptad-e a gyakornoki munkát?
-Ma hanyadika van?
-Augusztus 2.
-10 nap múlva.
-Addig izgulhatsz.
-Nekem mondod. Már teljesen bestresszeltem magam.
Nagy nehezen sikerült összepakolnunk. Beraktuk Mike segítségével a kocsiba és visszamentünk a lakásra.Még ott összepakoltuk ami szükséges lehet. Bevártuk a fiúkat és lefeküdtünk aludni hogy holnap frissen és üdén mehessünk a hajóra.
Reggel 9-kor keltünk,csináltam reggelit. Pálma hívott taxit a fiúk meg lecipekedtek.
A kikötőben már várt minket a kapitány.
-Jó reggelt. Peter kapitány vagyok. Én foglak titeket végigkalauzolni ezen az úton.
-Jó reggelt. Pálma Eans vagyok. Ő itt a barátom Adam Sevani. A barátnőm Nora Culm és az ő barátja Liam Payne.
-Jó reggelt mindenkinek. Gyertek megmutatom a hajót meg elmondom a tudnivalókat és utána indulunk.
Voltak szobák. Moziterem. Konyha. Ebédlő. Társalgó. És még volt pár hely amit nem is érdemes felsorolni. Megnéztük a fedélzetet.
-Minden reggel fél 9-kor tálalják a reggelit. Ebéd 1-kor és vacsora este 7-kor. Kb. 2 naponta kikötünk. Akkor nektek is alkalmatok van rá hogy kiszálljatok körülnézzetek.
Elfoglaltuk a kabinjainkat és elindultunk.
Lementem a konyhára. Mindig szerettem a szakácsokkal barátkozni.
-Jónapot!-köszöntem be
2 férfi volt a konyhában.
-Jó napot kis hölgy. Miben segíthetünk?
-Csak gondoltam felfedezem a konyhát. Nora vagyok.
-Üdv Nora. Eric vagyok ő pedig Pierre. Kér valamit?
-Először is azt hogy tegezzetek másodszor maradhatok egy kicsit?
-Persze. Gyere csak. ülj le ide.-mondta Pierre és egy székre mutatott.
Nagyon érdekes emberek. Ők egy pár. Sok helyen jártak már. Épp halat csináltak.
-Szereted a halat?-kérdezte Eric
-Nem.
Egymásra néztek.
Pierre valamit motoszkált aztán a számba nyomott egy falatot.
-Ez mi volt? Isteni finom.
-Hal volt. Kedves.-mondta Eric és összenevetett Pierrel.
Kaptam egy kis pezsgőt.
-Na jó skacok. Most megyek. Megkeresem a többieket.
-Tényleg igaz hogy te vagy Liam Payne barátnője? És a hajón van Adam Sevani is?
-Igen.
-Cukorfalat. Egyszer hozd le őket. Imádjuk őket.-mondta Eric
Nevettem és megkerestem a többieket.
A napjaink nagyon jól teltek. Sokat aludtunk nevetgéltünk. Egyik este kissé felöntöttünk Pálmával a garatra.
A fiúk ketten beszélgettek valahol mi pedig az ebédlőben voltunk.
Kapcsoltam valami zenét és csak táncoltunk. Nem mint 2 normális ember hanem mint két részeg agyalágyult. Pörögtünk ugráltunk és hülyén utánoztuk a reppereket. Mindketten elestünk legalább 2x. Én a lábamat ütöttem be Pálma a karját. De ez se akadályozott meg bennünket hogy tovább folytassuk a tombolást. Végül magunktól visszavonultunk a kabinjainkba.
Még volt annyi eszem hogy bekapjak egy aszpirint és csak utána aludjak el.
.
.
Reggel korán keltünk mert kikötött már másodszorra a hajó.
Egy kis város volt de a biztonság kedvéért kalapot/sapkát és napszemüveget vettünk fel.
-Délután 4-re gyertek vissza. Addigra feltöltjük a tartalékokat és nektek is van időtök nézelődni.-mondta Peter kapitány
Szétváltunk. Adam Pálmával én Liammel.
-Minden rendben?-kérdezte Liam
-Persze csak fáj a fejem. Nem kellett volna annyit innunk tegnap. De nem baj.
Kézen fogva sétáltunk. Jó volt hogy senki sem ismert fel minket.
Vásárolgattunk majd 4-kor visszaszálltunk a hajóra. Liam hamar elment aludni. Fáradt volt. Én kaptam Erictől egy bögre meleg kakaót fogtam egy takarót és kiültem a hajó orrához.
Milyen végeláthatatlan az óceán. Gyönyörű néha mégis pusztító.
Egyszer csak megláttam egy távoli fényt.
Felrohantam a kapitányhoz.
-Kapitány. Mi az ott?-kérdeztem
-Egy másik hajó. Szerintem ide jönnek. Valószínű valamiből kifogytak.
Lementem a hajó orrához. A másik hajó behajózott mellénk.
Ha jól láttam party hajó volt.
És amikor előjött az alfahím azt hittem hanyatt dobom magam.
-Francisco!-mondtam elhaló hangon.
Lerohantam a konyhába.
-Mi a baj kislány?-kérdezte Pierre
Elmeséltem nekik a New Yorkos esetet.
-Tényleg jobb ha menekülsz.-mondta Eric
Végül megúsztam a találkozást de csak egy hajszál híján. Mivel bejött a konyhába de elbújtam a konyhapult alatt.
Még 3 napunk volt míg haza nem értünk. Nagyon jó volt. Volt hogy kikötöttünk és beugráltunk a vízbe. Pálma rengeteget fényképezett.
10-én kikötöttünk a Los Angelesben. Luke jött értünk. Adamet hazaszállítottuk majd Liamet. Aztán kisebb kitéréssel de hazaértünk. Végre a házba mentünk haza.
-Mindent ami olyan azokat visszahoztuk ide.-mondta Luke
Pálmával becipekedtünk. A kutyusok nagy csaholás és farokcsóválás közepette üdvözöltek minket.
-Otthon. Édes otthon.-mondtuk Pálmával és lefeküdtünk a földre.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése