Los Angeles

Reggel felhívtam Justint.

-Mi újság? Milyen volt a tegnap estétek?

-Zar.

-Mi van a hangoddal?

-Megfádztunk. 39 fokos ládzunk van. Nagyon leharszotuk magunkat Pálmával. Liammel összevestem. Találtam nála egy budit.

-Budit?

-Alszót. Fehérneműt.

-Ja.

-Ne gyere ma át. Nehogy elkapd.

-De viszek gyógyszert. 30 perc és ott leszek.

-Rendben. Köszönöm.

Letettem. A nappaliban kihúztam a kanapét és azon 5 takaró alatt 5 liter forró teával és a három kutyával feküdtünk. Szörnyen szarul éreztük magunkat.

25 perccel később kopogtattak.

Nagy nehezen feltápászkodtam 2 takaróval a hátamon nyitottam ajtót.

-Szia. Szörnyen nézel ki.-mondta Justin

Rámosolyogtam majd újabb köhögőroham.

-Látott már titeket orvos?-kérdezte

Megráztam a fejem és visszadőltem a kanapéra.

-Kihívom az orvost. Szörnyen néztek ki.

Justin kihívta az orvosunk és utána felhívta Lookot.

Az orvos azt mondta egy nagyon erős meghülést kaptunk minimum 4 nap ágyban fekvést javasolt és kérte mindig legyen velünk valaki.

-Ezt el lehet kapni?-kérdeztem utolsó erőmmel.

-Igen.-mondta az orvos

-Zsustin menjj haza. Nem tes jót a hangodnak ha iss vagy.

Look és Ann befutott.

Justint elküdtem nem akartam hogy ő is beteg legyen. Ann főzött levest. Look kiváltotta a gyógyszereket. Délutánra a hangunk is elment. Estére pedig már mozogni se tudtunk annyira rosszul voltunk. Ann vitt ki fürödni. De erőm se volt tusolni. Mintha minden erőm elment volna.

Ann ott aludt. Look felhozott a picéből egy camping ágyat hogy ott lehessen a közelünkben.

Másnap reggel mikor felébredtem a szememet sem volt erőm kinyitni.

Drágám.-szólt egy ismerős hang.

-Anyu?

-Igen-mondta anyu

-Anyukám.-mondtam

Résnyire nyitottam a szemem. A torkom iszonyúan fájt és teljesen kimerültem. Észrevettem hogy Star is ott van.

-Szia Star.-mondta

-Szia Nori.

Pálma másik oldalamon még aludt.

Anyu odajött és segített felülni.

-Mintha valami súlyos betegségem lenne.-suttogtam

-Itt van anyu. Majd kilábalunk együtt ebből az egészből.-mondta

-Anyu.-mondtam de elsírtam magam.

-Olvastam az újságokat.-mondta

-Hmm?-kérdeztem

-"Úgy néz ki Liam nem bírta sokáig a távolságot. Barátnője hiába jött haza és első útja Liamhez vezetett mégis 5 perccel később elviharzott. Benfentesek látták pár napja Daniellet be és kimenni Liaméktől. Nori nem tudjuk hogy viseli de hazafelé gyalog ment már. Reméljük nem szakítanak.-olvasta fel anyu

-mm.-morogtam de beszélni se volt kedvem.

Anyunak dőltem. Csilla Pálmát istápolta. A nap hátralevő részét végig szenvedtem. aludtam, kivonszoltam magam a fürdőbe. Este felé megcsörrent a telefon. Mivel 2-3 szónál többet nem tudtam mondani anyu vette fel.

Look hozott nekem és Pálmának egy-egy filctollas táblát.

-Háló. Angela vagyok.-Szia Liam.-Nem tud beszélni.-Mert beteg. Hangja sincs. Ide kellett repülnöm mert Pálmával tegnap az esőben ácsorogtam. 39 fokos lázuk volt. Per pillanat egy filctollas táblával üzengetnek egymásnak is meg nekünk is.-Nem nem jöhetsz ide. Több okból sem. Egy. Justin se jöhet. Elkaphatjátok. Másrészt szerintem Nori nem is akar látni. Bocs.-Rendben.-Ha akarod. A fiúk nem biztos hogy örülni fognak neki de ha te akarod.?! Én nem avatkozok bele.

Anyu letette.

Mit akart?-írtam a táblára

-Beszélni veled. Azt mondta küld valamit.

Kopogtattak.

Star nyitott ajtót.

Adam volt az.

Mi kiültünk a konyhába ők meg a nappaliban beszéltek.

Csak annyit láttunk hogy Pálma bőszen ír Adam meg szinte esedezett.

Végül összeborultam. Már kézenfogva jöttek ki.

Na végre-írtam a táblára

Adam csak mosolygott.

Megint kopogtattak. Volt egy olyan sejtésem hogy most hozzám jöttek.

Anyu nyitott ajtót.

Liam állt az ajtóban egy óriási macival és 2 zacskóval meg egy ételhordóval.

MENJ EL!-írtam

-Beszélnünk kell.-mondta Liam

Kitaláltad mit mondj?

-Nem. Beszéltem Daniellel. Vagyis kiabáltam. És kiderült ő hagyta ott mert átjött hogy hiányzom neki és ő dugta oda. Megmondtam neki hogy felejtsen el. Téged szeretlek.

Hallgattam.

Nem tudok rád haragudni. Szeretlek.-írtam

Liam bejött és megölelt.

Mit hoztál?

-Csináltam levest a fiúkkal. Újságot könyvet és egy macit. Ja meg teát.

Imádlak. De jobb lenne ha elmennél. Még mindig beteg vagyok és szarul.

-A fiúk azt mondták nem baj ah elkapom bár jobban örülnének ha nem ezért adták ezt a maszkot.-és felmutatott egy olyan maszkot amit az orvosok használnak.

Elmosolyodtam. Felraktam neki. Nagyon vicces volt.

Adam és Pálma felmentek az emeletre mi pedig leültünk a kanapéra. Star és anyu elmentek egy kicsit relaxálni. Én Liam karjai közt aludtam el.

Reggel finom illatokra keltem.

Jobban voltam de még mindig teljesen le voltam harcolva.

-Mit csinálsz?-kérdeztem olyan hangom mint aki már 50 éve dohányzik.

-Reggelit. Nagyon durva a hangod.-mondta

-Nekem mondod. Nagyon vicces. Eltudnék valami jó kis számot énekelni.

-Mondjuk Louis Armstrongot.

Megöleltem Liamet.

-Ha énekes lennék de nem vagyok az.-leültem és megreggeliztem

-Mikor mész vissza?-kérdezte Liam

-Jövőhét szerda. Ma milyen nap van?

-Csütörtök.-mondta Liam és ő is leült mellém kajálni.

Reggeli után összepakoltunk és haza kellett mennie mert megbeszélése volt de magával vitt.

-Szia Nori! Hogy vagy?-kérdezte Louis

-Jobban. De ha zaklatsz megtalálom a módját hogy megfertőzzelek.

-Én is kedvellek.-mondta Louis

Kaptam egy takarót és leültem a kanapéra bebugyolálva.

-Úgy nézel ki mint amikor E.T beleül a bicikli kosarába.-mondta Niall

Kinyújtottam a nyelvem.

Végül leültek Liam átkarolt és pedig odabújtam.

Nem figyeltem oda mit beszélnek mert elvoltam Liam zsebével.

-De mi várost is akarunk nézni!-mondta Niall

-De csak negyed óránk van hogy megnézzük Bécst.-mondta Louis

Felnéztem.

-Arra elég fél óra vagy 20 perc ha nem tököltök.-mondtam és visszatértem a cipzárhoz.

-Akkor azt be tudjuk igazítani ha Norának igaza van.-mondta Tom a menedzser.

-Majd összeírom mit nézzetek meg. Sokszor voltam már Bécsben. Karácsonykor a legszebb.

A fiúk tovább folytatták a megbeszélést én meg csak Liam mellkasán pihegtem.

Liam fel akart állni gondolom mert ki akart menni a fürdőbe. A másik oldalamon Niall ült. Átfordultam és rajta pihentem tovább.

-Ugye nem baj?-kérdeztem

-Nem dehogy.-mondta

És végül elaludtam rajta.

Kb 45 perc múlva több kéz óvatosan megrázott.

-Hm?-kérdeztem

-Gyere. Felviszlek. Niall szeretne felkelni.-mondta Liam

Felnéztem. Niall már megkajált a fejem felett de sokat ült már.

-Bocs!-mondtam

-Semmi baj.-mondta

Felültem.

Niall és Liam helyet cseréltem. Csak a vállára dőltem.

-Hazajöttem Los Angelesbe és alszok. Nem semmi.-mondtam miközben újra rátaláltam Liam zipzárjára

Megcsörrent a telefonom.

-Háló?-szóltam bele

-Szia Nori. Hogy vagy? Hallottuk hogy beteg vagy.-mondta Bob

-Szia Bob. Sokkal jobban,mostmár. Liam ápol. Meg anyum is iderepült. Szóval megvagyok.

-Örülök hogy jobban vagy. Megtudnád mondani merre van az a mappa amiben a modellek vannak?

-A modellek listája telefonszámokkal adatokkal a szobánkba van az irattartóban.

-Hol?

-Az asztalon vannak a rajzok meg az újságok meg fényképek.

-Itt csak sok papírt látok.

-Mert Laura valószínű feltúrta. Van ott egy fekete emeletes mappa vagy irattartó. A középső részben van egy mappa abba kell lenniük.

-Megvan. Puszilunk. Gyógyulj meg.

-Jól van. Legyetek jók. ÉS lehetőleg a mappa legyen védett helyen.

-Rendicsek. Szia.

-Szia.

Letettem.

-Neked van egy listád modellekkel és azok adataival?-kérdezte Harry

-Aha. De téged ez nem érdekelhet?

-Miért is?

-Mert férfi modellek. Férfi modellekkel megyek fotózásra. Mármint őket fotózzák én meg interjút csinálok velük Laurával.

Liam felállt.

-Nyugi. Bizalom. Ott lesz egyébként Bob és Dylan is bár ők a nőkkel csinálnak interjút. Szép feladat lesz. Ezt találta ki nekünk Esme. Hogyan kezeljük ezeket a szituációkat. Szóval nyugi. El kéne intéznem pár dolgot. Megígértem a többieknek hogy viszek szuvenírt nekik. Szóval vigyázzatok magatokra.

-Elmegyünk mi is veled.-mondta Harry

Összeszedelőzködtünk és elindultunk a városba.A lesifotósok nem hagytak magunkra 2 percre sem.

Délután/ este otthon voltam Pálmával. Csütörtök este és mi a tévé előtt döglöttünk délig betegen.

-Mikor mész vissza?-kérdezte

-Még Seattlebe is el akarok menni. Szóval ha a fiúk szombaton elindulnak akkor én és anyu vasárnap hazamegyünk. Te nem jössz velünk?

-De. Rég voltam otthon. És tervezgettem már de nem akartam egyedül odamenni.

-Jólvan.

Pénteket Liammel töltöttem azzal hogy segítettem neki összepakolni a lakást és az útra.

-Hova mentek először?

-Jövőhét szombatig vagy vasárnapig New Yorkban leszünk.

-Nem semmi. Szívesen elmennék még New Yorkba.

-Karácsony után elmegyünk. Mit szólsz?

-Rendben.

Szombaton késő délután indultak repülővel. Kikísértem őket.

-Vigyázz magadra. Este majd beszélünk. Remélem minél hamarabb találkozunk.-mondta Liam

-Jólvan. Szeretlek. Vigyázz magadra.

-Én is. Én mindig vigyázok magamra.-mondta Liam

Otthon összepakoltam és ledőltem a kanapéra. Pálma Adammel volt kicsit turbékoltak mert Adam hétfőn egy 1,5 hónapos turnéra indul. Szóval 23-án jön majd csak haza.

Másnap korán kint voltunk a reptéren és hazaindultunk Seattlebe ahonnan indultunk.