Ohh London

Végig aludtam az utat. Londonban hideg volt. Fogtunk egy taxit és elmentünk a hotelbe.

-Újra itt vagyunk.-mondtam

-Ne lelkesedj ennyire.-nevetett Tyler

-Bocs. Most?

-Zoella és Alfie vár ránk. Elmegyünk az estébe.

-Okés.-mondtam

Kicsit ha másokkal töltöm az időt talán könnyebb lesz.

Nagyon jól mulattunk. Tyler elvitt minket egy meleg bárba. Másnap a régi munkahelyemre mentünk utána pedig találkoztunk Dannel és Phillel.

Este a hotelben pihentünk az egész napos loholás után. Megcsörrent a telefonom.

-Ki az?-kérdezte Tyler

-Finn anyukája. Nem tudom mit mondhatnék.-mondtam

-Add ide. Majd én felveszem.-mondta Tyler

Igazából nem akartam elkerülni a dolgot csak nem tudtam mit mondhatnék neki. Tyler felvette.

-Jó estét. Itt Tyler Oakley.-Igen.-Nem. Csak nem tudott a telefonhoz jönni.-Ne hinném hogy ez egy jó ötlet.-Nem. Nem utál ő senkit csak nem áll készen.-Dehogy. Nem áll készen lelkileg. Úgy kellett elvonszolni otthonról. Most is otthon lenne és be lenne zárkózva.-Nem dehogy.-Nem hinném hogy ez rossz nevelés. Megesik az ilyen az emberekkel.-Nem. Emberből vagyunk.-Biztos vagyok benne ha készen áll rá felhív.-Átadom.-Jóéjt.

Letette.

-Nagyon sajnálja. És ha készen állsz rá menj el hozzá vagy igyatok meg egy kávét.

-Huhhh. Oké. Köszönöm hogy felvetted.-mondtam

-Nincs mit csajszi. Rendelünk enni?-kérdezte

-Persze. Valamit finomat.

-Pizza vagy hamburger?-kérdezte

-Ohh igen. Mindkettőt.

-Biztos vagy benne?

-Teljes mértékben. Az elmúlt pár napban alig ettem. Kiérdemlek ennyit.

Tyler rendelt kaját én addig az e-mailjeimet néztem.

-Na valami érdekes?-kérdezte

-Finn. Finn. Finn. Iszonyú sok üzenet Finntől. Bocsánat kérés. Magyarázkodás.

Tyler sóhajtott.

-Hallgatlak.

-Tudom hogy nehéz de nagyon próbálkozik és engem is hívott és sajnálja és nem tudja mi történt vele.

-Én tudom. Megcsalt.

-Ugyan Nora. Mindig hűséges volt. Azt mondtad ő életed szerelme.

-Pont ezért nem tudok megbocsátani. Mert az gondoltam ő lesz életem szerelme. Szóval. Hagyjuk. Nem tudom mit mondhatnék.

-Mit érzel?

-Fáj. Nagyon fáj.-mondtam

Tylerrel csak néztünk egymásra. Mindketten tudtuk hogy még mindig szeretem Finnt. De senki nem akarta kimondani.

Megvacsoráztunk utána bementünk a városba.

-MI lenne ha?-kérdezte Tyler

-Ha?-kérdeztem

-Felhívnánk valakit.

-Kit?

-Aki Londonban van szintén.

-Aki idevalósi?

-Nem éppen.

-Bökd ki Tyler.

-Joey is itt van a városban.-mondta

-Akkor hívd. De ma este bulizni nem vagyok jó társaság.

-Akkor csak beülünk figyelem elterelésre.-mondta és kacsintott

Megöleltem. És tényleg. Nagyon jó figyelem elterelők voltak. Éjszaka értünk vissza a hotelbe. Másnap Tyler elment bulizni én pedig a hotelszobában maradtam. Pálmával skype-oltam.

-Hogy van a tetoválásod?-kérdeztem

-Good. Yah Good.-mondta

Nevettem.

-Te hogy bírod az emlékvárost?-kérdezte

-YAh bad. Yahh.

Pálma mosolygott.

-Túl fogom élni. Csak piszkosul hiányzik.

-Hívd fel. Mond meg neki.

Csak hallgattam.

-Hát ha szenvedni akarsz? Elegem van a negatív depresszív viselkedésből. Ha hiányzik akkor hívd fel. Legbelül már megbocsátottál neki. Csak még igazából nem tudsz.

-Ezt jól megaszontad.-mondtam

Kicsit még beszélgettünk utána elment Efkához én pedig egyedül maradtam magányomban. Elkezdtem az életemet leírni más nevekkel. Jó volt kiírni magamból onnantól kezdve hogy LA be költöztem.

Hirtelen felugrott a skype ablak. Ivana hívott.

-Szia nagylány.-köszönt

-Merre vagy?-kérdeztem mert egy ismeretlen környezet volt mögötte

-Itthon Oroszországban. Hazajöttem pár napra. Veled mi újság? A twittered valami rosszat sejtet. Meg nem is küldtél cuki üzeneteket csak egyet hogy hiányzom és reméled hamar Los Angelesben leszek újra. Mi történt?

-Jajj te még nem is hallottad. Finnel felbontottuk az eljegyzést.

-Mi történt? Miért nem hívtál?

-Egyszer hívtalak de nem vetted fel. Aztán meg kikapcsoltad és gondoltam majd visszahívsz. De nem tetted így gondoltam nagyon elfoglalt vagy.

-Rád mindig van időm. Ahhoz nem vagyok elfoglalt. Mi történt?

-Hát tudod volt az autóbalesetünk és Finn lába eltört és én nem tagadom én is hibás vagyok mert elhanyagoltam és egyedül volt otthon. És hát lefeküdt a nővérrel.

-Mit mondtál a száddal? Megcsalt. Sejtettem hogy ez a megcsalás még szerepet játszik majd a kapcsolatotokban de azt hittem te leszel a megcsaló személy.

-Ezt kifejtenéd?

-Ha azt nézzük a ti kapcsolatotok nem éppen mondható kihangsúlyozottnak de így jó. Elég sok vadságot visztek bele. És teljes tűzzel szerettek ami nem feltétlen rossz de ne csodálkozzatok ha megégetitek magatokat.

Könnybe lábadt a szemem.

-Drágám ne érts félre. Ha én olyan lángon éghetnék mint te meg Finn. Csak azt mondom valami egyensúlyt kéne tartanotok. Gyakran beszélgetni. Nem csak lenni egymás mellett.

Mosolyogtam.

-Így szeretlek. Ha mosolyogsz. Egyébként is ő volt életed szerelme.

-Volt.

-Ó ismerlek én mint a rossz pénztet. Mennyi ideje szakítottatok?

-Kicsit több mint egy hónapja.

-Még mindig szereted. Különben nem ülnél a hotelszobádban? Hol vagy?

-Londonban.

-Mazohista. Még mindig szereted. És ideje bevallanod magadnak hogy nem fogod megbocsátani magadnak ha elengeded. És ha elengeded megyek és megszerzem magamnak.

Csak néztem.

-Elvitte a cica a nyelved?-kérdezte-Máskor visszapofázol.

Elsírtam magam.

-Ivana. Nagyon hiányzik.

-Végre. Eljutottunk idáig. Legyél önző. Szerezd vissza. Tudom ez hülyén hangzik de egy megcsalás azért mert kicsit megcsúszott a talaj alattatok. Én azt mondom próbáljátok meg újra. Ha megint úgymond megcsúszik a talaj akkor tényleg nincs keresnivalótok egymás mellett de addig. Nincs értelme egy ilyen kapcsolatot eldobni magatoktól. Jó páros vagytok.

-Nem tudom Ivana.

-Tudom. A bizalom. De az most őszintén szerintem sosem volt meg igazán. Mondjuk kiknél van meg? Szóval én azt ajánlom fontold meg. Ha az kell kezdjétek az elején. Az esküvő megvár. Meg kell tanulnotok bízni egymásban és szeretni. Tudod mit van egy ötletem de ezt majd később. Gondolkozz. Még 4 napot vagytok ott. És csak az ötödiken jöttök vissza. Addig mérlegelj. Megéri.

-Imádlak.

-Tudom. Most viszont megyek mert kész a kaja és nagyi pontos asszony.

-Rendben. Ha Los Angelesben leszel találkozzunk.

-Mindenképp. Képeket is akarok csinálni rólad. Nem akarok sokat várni hogy változz.

-Nem változok olyan sokat.

-Rosszul fejeztem ki magam. Amíg az élmények frissek és nem emlékszel máshogy. Tudod jól.

-Igen.

-Jajj van egy jó hírem. De majd máskor. Csókollak. Pusza.

-Szia drága.

Lecsuktam a laptopom. Lefeküdtem. Volt min gondolkoznom.