2012. október 13., szombat
A vihar
Mikor kinyitottam a szemem 2 mentős férfi hajolt fölém.
-Jól vagy?-kérdezte az egyik.
-Asszem. Ha a fejfájást leszámítjuk.
-A barátnőjét is leütötték de neki felrepedt a fejbőre.
Elkezdtem nevetni.
-Értesíthetünk valakit?
-Sok mindenkit. De szerintem a bátyám még fel is veszi.
Lediktáltam a számát. Pálmának és nekem be kellett mennünk a kórházba. Bevittek és 2 rendőr is jött. Megröngeneztek minket aztán a rendőrök kérdéseket tettek fel majd hazaszállítottak minket.
Jason várt minket.
-Sziasztok! Hogy vagytok!
-Én személy szerint szarul. Összevarrták a fejem. Nora még szarabbul van. A tudat hogy a saját latopjával ütötték le elszörnyítette .Bár még mindketten kissé sokkos állapotban vagyunk. Meg kapott fájdalom csillapítót és kicsit kába. Te hogy vagy?
-Felmértem a károkat. Elvitték a 3 tévéteket. a mikrót kávéfőzőt meg még pár dolgot.
-Hipp hipp hurrá.-mondtam és leültem a kanapéra.
-De a jó hír hoztam nektek egy tévét.-mondta és a falra mutatott.
-Jason. Ez halál komoly? Vettél egy tévét?
-Igen. Holnap majd elmegyünk és amik még hiányoznak beszerezzük anyuval is beszéltem. Azt mondta mindenféleképpen. Na jó megyek. Holnap reggel jövök.
Jason megölelt minket és elment.
Pálma főzött 2 bögre teát aztán leültünk az új tévé elé és bekapcsoltuk.
Valami idétlen műsor azt néztük.
Kopogtattak. Összerezzentünk és Pálma felsikított.
Végül kinyitottam az ajtót.
Liam volt ott.
Mikor megláttam a nyakába ugrottam.
-Mi baj?-kérdezte mikor végre elengedtem és beljebb mentünk.
-Kiraboltak minket és mikor hazaértünk még itt voltak. Mind a kettőnket leütötték Pálmának a feje is felrepedt. Kicsit még sokkos állapotban vagyunk. De új tévénk már van.-mondtam és visszaültem a kanapéra.
-Szép a sebed!-mondta Liam Pálmának
-Nekem mondod. Most már elmehetnék valami kalózfilmbe vagy valami verekedős filmbe.
A kutyák épp felkeltek és odajöttek ők is.
-Sziasztok! Ők meg be voltak zárva a fürdőbe. Ő itt Süti. Ő már idősebb. Golyó ő asszem 4 hónapos és Kávé. Ő már 1 éves.-mutattam be a kutyákat Liamnek.
Pálma elment hogy felhívja Adamet.
-Meddig maradsz?
-Úgy látom szükség van rám tehát maradok. Holnap péntek tehát 8-ra a stúdióban kell lennem de amíg tudok maradok.
Odabújtam.
Megcsörrent a telefonom.
-Szia anyu!-köszöntem
-Szia kincsem hogy vagy?
-Jól. Kicsit fáj a fejem de jól vagyok.
-Menj át Lukehoz vagy Mikehoz vagy Jasonékhez.
-Nem kell anyu. Van aki vigyázzon rám.
-Jason azt mondta hogy Adam elutazott. Egyébként is törött a lába.
-Nem is mondtam hogy Adamre gondoltam.
-Jhon?
-Dehogy anyu. Hagyjál már.
Elkezdett sikítani. Eltartottam a telefont.
Liam csak nézett rám.
-Anyu! Elég,
-Az apád vagyok. Anyád most épp sokkot kapott. Miért csinálja ezt?
-Talán mert megtudta vagyis rájött hogy van barátom.
-Ki az? Ismerjük.
-Asszem ja. Emlékszel 1 éve miért volt nagyon oda Henriett?
-Persze. Nem felejtem el Luke arcát mikor 2 hétre elszabadult a One Directiontől. Vagyis Henriettől. Melyik?
-Ismersz apu.
-Ha átgondolom akkor Harry.
-ááá. Apu nem ismersz eléggé.
-Ha One direction akkor Liam.-mondta anyu a háttérből.
-Anyu még mindig jobban ismer. Na menjetek. Élvezzétek Mexicót még a gyerekeitek nélkül mert utána idejöttök.
-Na jólvan. Vigyázzatok magatokra. Szeretünk téged.-mondta apu
Leraktam a telefont.
Csak feküdtem Liamen és gondolkoztam. Egyszercsak villámlott majd nagy dörrenés.
-Még ez is.-mondtam
-Mi a baj? EZ csak egy kis vihar.
-Egyszer láttuk ahogy a villám belecsap egy házba és az kigyullad.-magyarázta Pálma
Becsuktunk minden ablakot. Bezártuk a bejárati ajtót és felmentünk aludni. Liam átkarolt és a hátamat simogatta amíg el nem aludtam a karjai között.
.
.
.
2 hét telt el a rablás óta. Adam visszatért így teljes volt a csapat. Én Liammel amikor bírtam együtt voltam. Holnap indulok Párizsba Pálmával.
-És mikor jöttök?-kérdezte Liam az indulás előtti nap reggelén.
-Már mondtam. 2 hét. Holnap indulok. Holnap vasárnap tehát 2 hét múlva vasárnap.
-Belegondoltál hogy mikor hazaérsz másnap leszünk 1 hónaposak.
-Bizony tudom. Na menj dolgozni én addig összepakolok.
Anyuék végül úgy döntöttek csak Július közepén jönnek mert közbe jött valami.
Így mikor hazaérek Párizsból akkor jönnek.
Pálma és Adam még kiélvezték az utolsó együtt töltött reggelt. Mivel mi elutazunk Párizsba Adam pedig 1 hónapos reklámozó körútra indul.
Mikor mindkét fiú elment mi elvittük a kutyusokat Lukékhoz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése