2012. október 31., szerda

Kis kincs


Először a levelet olvastam fel hangosan.

Kedves Angela!
Ezt a dobozt neked tettem félre. Úgy érzem megérdemled. Az ékszereimet melyeket szeretett férjem adott nekem elrejtem neked ide hogy majd örömed leld benne és ha rájuk nézel mindig eszedbe jussak. Szeretném ha adnál belőlük az én kis édes dédunokámnak Norinak. Igaz még most nem tudja értékelni hisz csak 5 éves de remélem majd ha nagyobb lesz megosztod vele ezeket a kincseket és mesélsz rólam majd neki. Találsz a ládában egy zsebórát is amit Jasonnek szeretnék adni. A dobozban még találsz 3 szíves karkötőt melyet még édesanyámtól kaptam. Az eljegyzési gyűrűmet melyet nagyapád adott még nekem nagyon régen. Egy gyémánt gyűrűt melyet Oroszországból hoztam. Remélem megtalálod ezt a dobozt de úgy gondolom ezt már személyesen nem tudnám átadni. Öleld meg és puszild meg helyettem is a dédunokáimat és add mond meg nekik hogy szeretem őket és mindig csak előre figyeljenek és ne hagyják hogy a fájdalmas múlt elvakítsa a jövőjüket.

Ölel csókol Nagyi


Legördültek a könnycseppek az arcomon.

-Nem is tudtam hogy a dédi ennyire szerette anyut meg engem. Felhívom anyut.

Azonnal tárcsáztam.

-Szia kincsem. Hogy sikerült a felújítás?

-Nagyon jól. Bár kisebb problémákba ütköztem Liammel de ez most nem olyan fontos mint amit Pálmával találtam az egyik padlódeszka alatt. Egy kis doboz.

-Nagyi emlegetett valamit de nem találtuk meg.

-Hagyott benne egy levelet.

Felolvastam anyunak.

Anyu sírt a vonal túloldalán.

-Kincsem szeretném ha te hordanád ezeket az ékszereket. Én csak azt hordom amit apádtól kaptam meg amit apum vett nekem még rég. Szeretném ha büszke lennél a dédnagyira. Hord büszkén és kövesd a tanácsait. És Jasonnek is juttasd el a zsebórát. Amennyire ismerem a bátyádat hordani fogja.

-Rendben anyu. Szeretlek. Majd még beszélünk.

Letettem.

Fogtam az egyik szíves karkötőt és Pálma kezébe raktam.

-Hogy emlékezz erre a napra és arra hogy én mindig ott leszek neked bármi is történjen. Mindig számíthatsz rám.

Megölelt és felrakta a kezére.

Hívtam egy taxit fogtam a táskám beledobáltam a dolgaim felvettem a gyémánt gyűrűt bezártuk a lakást és beültünk a taxiba. Engem kirakott a taxi Jasonéknél Pálmával pedig tovább robogott Adamhez.

Bekopogtam.

Mary nyitott ajtót.

-Mi baj Nori? Miért sírtál.-kérdezte miközben beljebb tessékelt.

Jason a nappaliban ült és tévézett. Elmeséltem nekik Liamet és a levelet.

Elolvasták ketten a levelet én meg közben kikerestem a táskámból a zsebórát.

-Tessék Jason. Ez az a zsebóra.

Jason csak vizsgálta. Benne volt egy kép a dédnagyiról még fiatal korából.

Kicsit beszélgettünk. Aztán Jason elkéreckedett Marytől. Hazavitt és fel is jött.

Amikor épp a lakást rendeztük vagyis takarítottuk találtunk egy csomó fényképalbumot. Meg dobozokat.

Főztem 2 bögre kávét és elkezdtük nézegetni a fényképeket.

Egész este a fényképalbumokat bújtuk. A negyedik vagy ötödik már anyuékról szólt.

Anyu kiskorába. Anyu tinikorába. Elég durva cuccokban nyomult.

És az utolsó fényképalbumban már rólunk voltak fényképek.

-Te tudtad hogy a dédnagyi gyűjtötte?-kérdeztem Jasont

-Nem. De ezek jó képek rólad meg rólam.

Hajnali 5 fele előkerültek a dobozok. Abban mindenféle ereklyéket őriztek. Tőlünk anyutól nagyitól.

Nem tudom mikor de elaludtam.
.
.
Reggel arra keltem hogy leesett a doboz az ölemből. Jason is felriadt rá.

Reggel 10 óra.

-Nem aludtunk túl sokat.-mondta Jason

-Hát nem. És ma délután még lakásavatót is akartam tartani.

-Csak most szólsz. Ma nem tudok jönni.

-Sztem meg sem tartom. Át is szólok a szomszédba.

Fel keltem de pont kopogtattak.

Amikor kinyitottam elnevettem magam. Evan állt az ajtó előtt.

-Mi az?-kérdezte

-Pont most akartam átkopogni hogy megmondjam nem tartok délután bulit.

-Én 2 dolog miatt jöttem. Az egyik hogy délután forgatáson leszek szóval nem tudok jönni. A másik hogy hoztam egy kis sütit mert hallottam hogy tegnap összevesztél Liammel. Vagyis gondolom mert hallottam az ajtó csapkodást és rugdosást.

-Ó. Köszönöm. Ja Evan ő itt a bátyám. Jason. Jason ő itt Evan. Akiről meséltem.

-Heló. A húgom imádja a sorozatot amiben játszol.

-Kössz Jason. Mostmár ha majd átkopogok azt hiszi majd zaklatom.-mondtam

-Tudod mit. Holnap mit csinálsz?-kérdezte Evan

-Még semmit!-mondtam

-Akkor elviszlek egy forgatásra. Most kezdjük a második évadot.

-Rendben. Akkor holnap?!

-Reggel 9-re itt vagyok érted.-mondta és elment,

Becsuktam az ajtót.

Elkezdtem sikítani és örjöngeni. Hihetetlen.

Bekapcsoltam a nagy gépet amit ide vettünk és beraktam a Mississippi Isabelt a King Charlestól és arra táncoltam Jasonnal.

Annyira beleéltük magunkat a táncba hogy nem vettük észre hogy Pálma is hazaért Liammel az oldalán.

Jason megpörgetett és Liam karjaiban kötöttem ki.


Az ékszerek:
A karkötők:

Az eljegyzési gyűrű:

Orosz gyémánt:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése