Igen ez vagyok én

-És engem miért keresel?-kérdezte

-Az az óvodás még mindig akar?-kérdeztem

Finn mosolygott.

-Na?-kérdeztem

-Igen.

-Akkor szeretném ha megpróbálnánk. ha te is!

-Midenképp.-mondta és megfogta a kezem

Felmentünk a lakásába. Kaptam egy bögre teát és leültünk a kanapéra.

-Miért én?-kérdezte

-Mert téged volt a legnehezebb elengednem. És mert tükröt állítottam. És te vagy az akit szívesen látok magam mellett. De azt ugye tudod hogy az elején kezdjük?

-Újra? Pedig olyan jól behízelegtem magam.-mondta

Nevettünk. Újra felszabadultan tudtam nevetni.

-És Liam tudja hogy én nyertem az ovis bajnokságon?-kérdezte Finn

-Nem hinném.-mondtam

Finn elővette a telefont.

-Kérek egy puszit.-mondta

-Komoly?-kérdeztem

-Igen.-mondta

Adtam neki egy puszit a szájára.

Lefényképezte és kirakata a twitterére nekem címezve.

-ovi.-mondtam

-De enyém a lány.

-Még nem biztos.-mondtam

Odabújtam.

Beszélgettünk. Boldog voltam. Végre jól éreztem magam és örültem a döntésemnek.

Reggel ugyan abban a testhelyzetben voltunk mint ahogy este beszélgettünk.

Hazataxiztam. Lemostam a sminkem és letusoltam. Felvettem egy szaggatott rövid gatyát és egy trikót aminek szintén nem volt háta csak a derek résznél de azt betűrtem a nadrágba.

Felvettem egy tornacipőt. Bepakoltam egy nagy táskába minden cuccot amire szükség lehetett és beültem a kocsiba és visszamentem Finnhez.

-Gyors vagy.-mondta Finn

-Nem volt sok dolgom. Felkötöttem a hajam letusoltam és ennyi. Hoztam egy kis kaját nasit és egy üveg bort. Na feküdj a földre megmasszírozlak.-mondtam

-Rendben.-mondta Finn

-testápoló?-kérdeztem

-Mi?

-Tudod krém ami a testedre való. Puha lesz tőle.

-Nincs.

-Akkor mivel masszírozzalak meg?

-Van masszázs olaj.

-Számító vagy. Vedd le a pólód.

Finn mosolygott. Kimentem a fürdőbe. Nem volt ott. Persze először a hálóban kellett volna keresnem.

-Hihetetlen vagy. A hálóba.

-Oda való.-mondta

Ráültem a fenekére öntöttem rá egy kis masszázsolajat és elkezdtem masszírozni. Jó erősen masszíroztam hogy ne tudja olyan nagyon élvezni. 45 percig masszíroztam aztán legördültem róla.

-Köszönöm. De még mindig fáj a derekam.-mondta

Ráálltam a hátára. Sikerült kiroppantanom.

- Ohh. Ez ijesztő volt.-mondta és felállt

-De most már jobb?

-Sokkal.

-Nem kéne a kanapén aludnod.

-Átvittelek volna az ágyba de olyan lehetetlen pozícióba aludtál el rajtam hogyha akartalak volna se tudtalak volna átvinni. Íg maradtunk.

-Micsoda önfeláldozás.-mondtam és adtam neki egy puszit

-Haha. El kéne mennünk bevásárolni.

-Mennünk?-kérdeztem

-Hát gondoltam jössz velem.

-Rendben. De csak mert szépen kéred.

Az ő kocsijával mentünk. Vettünk mindent.

-Testápolót is kell vennünk.-mondtam

-Beköltözöl vagy mi?

-Nem hanem neked kelleni fog hogy sima maradjon a bőröd.-mondtam és nevettem

Vettünk kaját mert egyikünk sem volt hajlandó főzni.

-Mégis mennyien leszünk?

-Velünk együtt 10-en. 2 óra van. Siessünk mert nemsoká jönnek.-mondta Finn és kézen fogott

Nála kipakoltuk az ételt.

Leültem a kanapéra.

Finn is leült mellém.

-Mi a baj?-kérdezte

-Semmi. Kicsit fáradt vagyok.-mondtam

Finn elmosolyodott és átkarolt. Benyomta a tévét.

-Nem is meséltél mi van Jackkel?!

-Még mindig csinálja a videókat. Van munkája. 3 hónapja szingli de szerintem nem bánja.

-Az emberek néha örülnek az egyedüllétnek. Át lehet értékelni a problémákat. Egyedül lenni néha jó.-mondtam

-És te most szívesebben lennél egyedül?

-Ha szívesebben lennék egyedül mint itt akkor nem lennék itt. Finn tudom hogy te amolyan vicces srác vagy de most beszélhetünk komolyan?

-Igen.-mondta Finn de láttam rajta hogy nem egészen biztos a dologban

Felültem rendesen.

-Már nem vagyunk gyerekek. Beszélhetünk őszintén. Én ezt a dolgot már komolyan gondolom. Nem csak egy futó kis kaland. Nem akarok játszani sem a saját sem a te érzéseiddel szóval ha te ezt nem próbálod komolyan venni akkor jobb ha most mondod.

-Nora. Szerinted küzdöttem valaha ennyit egy lányért? Szeretném ha most ez itt működne. És meg is teszek mindent amit tudok.

Megcsókoltam.

Kopogtattak.

-Megérkeztek.-mondta Finn és felugrott

Én is felálltam.

Elsőként Ben Ken és Max érkeztek meg.

-Sziasztok.-köszöntem

-Nora. Rég láttunk téged.-mondta Max, átölelt és felkapott

Ben és Ken is megöleltek.

Rögtön leültek a kanapéra beszélgetni. Hihetetlen hogy 4,5 év alatt semmit sem változtak. A négy fiú elfoglalta a kanapét. Mindenkit kiszolgáltam aztán a kanapé szélére ültem.

Újra kopogtattak.

-Nyitom már.-mondta Finn és felpattant

-És mi van veled Nora? Még mindig rádiózol?-kérdezte Ben

-Nem. Néha meghívnak de mint vendéget. Most per pillanat van egy műsorom a tévében reggelente aztán cikkeket is írok a Cosmopolitanbe és van egy táncstúdióm.

-Hány éves vagy?-kérdezte Ben

-26.-mondtam

-Nem sok munka ez egy 26 éves lánynak?-kérdezte

-Én úgy gondolom hogy nem. Raktározok. A műsorvezetés és az újságírás az ami számomra nem létfontosságú. Újságot írni imádok és tudom hogy egy lány álma az hogy egy női magazinba írjon de a 2 és fél év során amikor utaztam a világot sokkal nagyon kihívásaim voltak és most már el tudnám hagyni az újságírást. A műsorvezetés nem is tudom hogy jött. Csak úgy van. Azt is el tudnám hanyagolni. Viszont a pénz kell. 26 éves vagyok ami azt jelenti egy 3-4 év múlva el kell kezdenem a családalapítást. Legkésőbb. Szóval most dolgozok ezerrel aztán majd meglátjuk. Egyébként ti még mindig videókat csináltok?-kérdeztem

-Nora?-kérdezte Louis

-Louis??-kérdeztem és felpattantam

-Nagyon rég nem láttalak.

-1,5. Nem változtál semmit. Vagy mégis?-kérdeztem mert láttam hogy eltűnt a raszta haja

-Lehet. Kénytelen voltam. Vagy a hajam vagy a családom.-mondta

Megöleltem.

-Jack.-mondtam

-Szia Nora. Nem tudtam hogy te is itt leszel.-mondta Jack és megölelt

-Vicces vagy Jack. De tudtad mert ma felhívtál és megkérdezted hogy tényleg újra együtt vagyunk.-mondta Finn

-És mit válaszolt?-kérdeztem Jacktől

-Hát hogy újra randiztok.

-Helyes válasz.-mondtam

Mindenki nevetett.

Kicsit később Harry Darcy és Sophie is befutott.

Mi lányok beszélgettünk amíg a fiúk is külön beszélgettek. Aztán vegyültünk. Louis mellé ültem.

-Mi van veled te lány?-kérdezte

-Élem a kis világom. Meddig vagy itt?

-Még 1 hetet biztos.

-Van egy kiállítás amit meg akarok mutatni. Ivana csinálta.

-Milyen kiállítás?-kérdezte Darcy

-Noráról készült képek. 6 és fél év.-mondta Finn

-Azt meg kell néznünk.-mondta Louis

-Nálad vannak a kulcsok?-kérdezte Finn

Megnéztem a táskámat.

-Igen.-mondtam

-Akkor hajrá. Utána ehetnénk valamit.-mondta Harry

Így 2 kocsival nekiindultunk.

Kinyitottam a bemutatótermet. A legtöbben az egyik afrikai képemnél álltak meg. Épp valamiféle fűszoknyába és levelekből csinált melltartóban táncolok a bennszülöttekkel.

-Ez milyen kép?-kérdezte Ben

-Ez egy ősi törzsi tánc. Az áldozat bemutatása a legidősebb tagoknak a faluban. Nők nagyon ritkán vesznek részt benne csak ha elmennek a férfiakkal vadászni ami szintén ritka és elejtenek valamit vagy segítenek benne. Ez volt életem legrosszabb élménye. Mikor lement a nap elindultunk vadászni. 10 férfi én és az idegenvezetőm/tolmácsom. Iszonyúan féltem. Éjszaka oroszlánok ólálkodnak a vadonba ezért ürülékkel kentük be magunkat. Utána antilopra vadásztunk. Nekem kellett elvágnom a nyakát és kibeleznek. Nem volt elég hogy tiszta szar voltam aminek a szaga 3 hétig nem jött ki belőlem 2 antilopot végeztem ki és beleztem ki. Majdnem 6 hónapig nem ettem húst. A legrosszabb hogy 2 napra rá visszatértem a civilizációba szarszagúan.

Mindenki nevetett. Persze rögtön kérdezgettek egyéb élményekről.

1,5 2 óra múlva kinézelődtük és kinevetgéltük magunkat és úgy gondoltuk ideje elmenni enni. Mindenki beült az autókba én meg pont riasztottam a helyet és zártam.

-Lenne pár perced?-kérdezte a hátam mögül egy ember

-Sietek.-fordultam meg mert tudtam pontosan hogy Liam

-Csak pár perc. Ígérem. Pont ennyi időnk van amíg megtalálnak a paparazzik.-mondta

Mi tagadás jó lett volna pár dolgot megbeszélni.

Bekukkantottam Finn kocsijába.

-Kinél van jogsi?-kérdeztem

-Nálam.-mondta Jack és kiszállt

-Akkor itt a kocsikulcsom. Vigyázz a kocsira.

-Heló.-mondta Liam

-Heló mi még nem találkoztunk.-mondta Jack

-Dehogynem.

-Nem Liam ti még nem találkoztatok. ő Jack Harries Finn tesója. Ikrek.-mondtam-Na szóval menjetek. Majd írjátok meg hova mentetek és megyek utánatok.

-Nem lesz baj?-kérdezte

-Nem. Menjetek.-mondtam

Jack pár percig nézett aztán ő is beszállt és elhajtottak.

-Menjünk be.-mondtam

Bementünk a hátsó terembe és ott is minimális fényt kapcsoltam fel.

-Csak annyit hogy miért őt?-kérdezte Liam

-Ohh Liam. Összetett dolog. Kezdjük az elején. Vagy ennek nincs is eleje se vége. Finn az a férfi aki mellett önmagam vagyok. Bármit őrültséget teszek velem van. És nem azt mondom ezzel melletted nem de vigyáznom kell. És én nem akarok ilyet. Szerettelek de Finnt nehezebb volt elengednem. Ha megnézed az egy évünket a vége már egy csata volt. Egy hatalmas csata- És ilyen vagyok. Annyira szerettelek é szerintem még most is érzek irántad valamit de ez nem számít. Ha téged választanálak meg kéne változnom és az nem én lennék. És mind a ketten olyan jól megvoltunk 6 évig. 6 év. Liam folytasd a karriered és ígérd meg hogy sosem változol mert így vagy tökéletes. É sok sikert kívánok neked.

Liam csak állt.

-De nem kéne megváltoznod.

-Liam fogadd el a döntésem. Finnt választottam.

Adtam neki egy puszit.

Kiment a hátsó ajtón.

Én újra bezártam, fogtam egy taxit és elindultam a megadott étterembe.

Finn kint várt előtte.

-Minden rendben?

-Asszem igen. Nehéz volt megmondani de most jól vagyok és éhes vagyok.-mondtam

Finn engem nézett.

-Jól döntöttél?-kérdezte

Megfogtam az arcát.

-50%. De most úgy érzem hogy igen. Dolgozni kell a dolgon de megleszünk és 120%-ra tornázzuk a dolgokat.

Megcsókolt.

Kézen fogva bementünk.

Leültünk. Rendeltünk. Beszélgettünk. 11 fele elköszöntem mindenkitől.

Beültem a kocsiba.

-Ígérd meg hogy hívsz.-mondta Finn

-Megígérem. Jól vag?

-Igen. Ez vagyok én. Döntések sorozata az életünk és talán most életemben először jól döntöttem

Elbúcsúztunk és hazahajtottam.

Otthon nem volt energiám bármit is csinálni ezért gyorsan ágyba bújtam.

Reggel telefoncsörgésre keltem.

-Háló?-szóltam bele

-Szia Nora. Felébresztettelek?

-Igen. De ki vagy?

-Finn.

-Szia. Mennyi az idő?

-Fél 6.

-Nem úgy volt hogy én hívlak?

-De. De korán felkeltünk.-nevetett

Tudtam már honnan fúj a szél.

-Vagy le se feküdtetek?

-Az is lehet.

-Van nálad jobb állapotban lévő ember ott valahol?

-Nem igazán.

-Akkor tedd le a telefont és menj aludni. Egyébként ma nem dolgozol?

-Nem. Jack miatt kivettem 2 napot. Te dolgozol ma drága?

Utáltam részeg emberekkel telefonon beszélni.

-De. De majd csak 2-től. De addig rengeteg elintézni valóm van. Finn feküdj le aludni. Később benézek hozzátok. Szia.-mondtam és kinyomtam

Kicsit visszadőltem.

Majd kipattantam az ágyból. Zenét kapcsoltam, lementem reggelizni. Jó hangulatom volt. Reggeli közben a lakberendezési újságomat olvasgattam. Akkor ugrott be egy kitűnő ötlet.

Felhívtam anyut.

-Szia kincsem. Miben segíthetek?

-Arra gondoltam tataroztatom a házat.

-Ezt hogy érted?

-Kiüttetek pár falat. Újakat húzatok. Átrendezem. Pár bútort eladok.

-Ahogy érzed kicsim. De ez most miért?

-Változtatást akarok.

-Szóval döntöttél? Kit választottál?

-Ugyan már anyu.

-Na?

-Finnt.

-Apád lóg nekem 20 dollárral.

-Ti fogadtatok rám?

-Igen. De tudod jól milyenek vagyunk.

-Igaz. Na jól van kincsem. Akkor sok sikert kincsem. Írj mire jutottatok. Meg keress rendes tervezőt.

-Jason.-mondtam

Még beszéltem anyuval pár szót aztán letettem és felhívtam Jasont.

-Szia hugi. Mi újság?

-Anyu nyert.

-Tudtam. És egyébként?

-Segítened kell. Át akarom alakíttatni a házat.

-Rendben. Elviszem a lányokat iskolába utána átmegyek. 20 perc.

-Okés. Köszönöm. Puszilom a huncutkákat.

-Cuppancs Nora.-kiabálta a két csaj-Majd megyek. Szia hugi.

Letettem. Összepakoltam az irataimat a vázlataimat. Letusoltam és átrohantam a gardróbszobába.

Felvettem egy szűk fekete szoknyát egy kék blúzt és egy fekete magassarkút.

Kopogtattak. Kinyitottam.

-Szia hugi.

-Szia. Gyere.

-nagyon csinos vagy.

-Dolgozok. De előtte Finnhez is be kéne ugranom. Kissé kirúgtak a hámból és viszek kávét.

-Akkor gyerünk.

Leültünk és átbeszéltük mit akarok.

-Jó. Akkor a bútorokat este átbeszéljük aztán ami marad kipakoljuk a garázsba te meg elköltözöl egy időre.

-Rendben. Ugye tudod hogy imádlak?

-Igen. De kell még valaki aki a bútorokban segít.

-Stevet majd megkérem. Most viszont elugrok még pár helyre.

Elbúcsúztunk. Úgy döntöttem vásárolgatok kicsit. Utána beugrottam a szerkesztőségbe egy megbeszélésre. Utána vettem kaját és kávét és átugrottam Finnhez.

Már nagyjából fent voltak. Csináltam egy képet ahogy az asztalnál ülnek.

-Nagyon viccesek vagytok.-mondtam-Na jó. Hoztam kávét és kaját mert szörnyen festetek. De tényleg. Egyetek igyatok.-mondtam

Álltam a konyhába és néztem ahogy esznek.

-Nem lehetne esetleg hogy vagy leülj közénk vagy a nappaliba ülj le mert idegesítő hogy ott állsz.-mondta Matt

-Gyere ide.-mondta Finn

Az ölébe rántott.

-Most jobb?-kérdeztem-Így te nem tudsz enni.-mondtam

-Dehogynem.-mondta és tényleg folytatta az evést

-Mi mára a program?-kérdeztem

-nem tudjuk. Gondoltuk lesz idegenvezetőnk.-mondta Jack

Mindenki rám nézett.

-Ha rám gondoltatok akkor 3-tól 5-ig a táncstúdióban vagyok de utána elviszlek erre arra titeket.

-Rendben.-mondta Louis

-De ha több mindent szeretnétek látni vagy hát a legfontosabbakat akkor 4-5 nap kell hozzá. Disneyland, A stúdiók.
De most rohanok. 5-kor találkozunk. Sziasztok.

-Szia Nora.-kiabáltak kórusban

Finn kikísért. Adott egy csókot.

-Örülök hogy engem választottál.

-Én is ez vagyok én.-mondtam és hazasiettem.