2013. október 3., csütörtök

London baby!



Végül 5 napig csak velük voltam. Elvittem őket a nyaralóba és a 6. nap hazamentek. Persze Finn maradt. Épp kiszálltam otthon a kocsiból.

-Nora!-kiabált Pálma

-Szia.-kiabáltam vissza

Beraktam a házba a cuccaim és átmentem Pálmához.

-Mi újság?-kérdeztem-Hol van Francisco?

-Elment. De majd visszajön. Beszélni akartam veled.

-Hallgatlak.

-Amióta visszajöttem nem is voltunk nagyon együtt. Folyton Finnel voltál vagy dolgoztál. Szerintem nem kéne ennyire összenőnötök. Mi van azzal hogy élni és szórakozni akarsz?

-Pálma. 6 évem volt erre. Már nincs kedvem. 26 éves vagyok.

-Na ezt úgy mondod mintha az olyan idősnek számítana. Pont azért mert 26 éves vagy. Hol a kaland és a szórakozás?

-Na jó. Más az értékrendünk. Ne te akard irányítani az életem. Per pillanat a munkám talán a legfontosabb. Nincs időm a kalandokra.-mondtam és átviharzottam a saját házamba.

Annyira felzaklatott mert tudtam hogy igaza van. Nekifogtam sütit sütni. Sütöttem Pálmának kókuszos csokis sütit. Átkopogtam.

-Igazad volt.-mondtam és leraktam Pálma elé a sütit

-Fel akarsz hízlalni?-kérdezte

-Miért ne?! Jövőhéten karácsony de mi lenne ha újév után elmennénk Londonba.

-Rendben. Meglátogathatnánk Efkát.

-okés. Végre megismerném személyesen.-mondtam

Megöleltem.

A karácsonyt a családdal töltöttem mivel Finn hazautazott Londonba. A szilvesztert Pálmáékkal ünnepeltem. Élveztem. És jót tett hogy kicsit távol vagyok Finntől. Talán kétnaponta beszéltünk de az is lehet hogy több. Január 2án hazajött. Pálma és én 5-én indultunk Londonba. Francisco Pálmát vitte ki a reptérre. Én a 4.-e estét Finnél töltöttem. 5én reggel a reptéren elbúcsúztunk.

-London baby megyünk.-mondtam

Szeretek utazni de LA-ből Londonba eljutni kicsit hosszú idő. New Yorkig ment a gépünk ott várnunk kellett 5 órát hogy átszállhassunk egy Londonba tartó gépre. Végül délután este fele ékeztünk meg. Taxival mentünk el a hotelbe ahol felfrissítettük magunkat és már mentünk is Efkával találkozni.

Elragadó személyiség. Pálma oda és vissza van érte. Mi tagadás engem is elbűvölt.

12 után értünk vissza a hotelszobánkba. Kidőltünk. Másnap a Big Bent néztük meg először. Utána a Bank of England következett. Utána egy csodálatos ebédet fogyasztottunk el majd újult erővel indultunk neki Londonnak. A természettudományi Múzeum elvette az egész délutánunkat de utána örömmel ültünk be egy tipikus angol pubba sörözni. Másnap a Madame Tussaud múzeum volt az első. Majd a British múzeum a soros. Megnéztük a Buckingham palotát és a Tower of Londonnal fejeztük be a napot. Másnap sajnos Efkának munkába kellett mennie de mi önállósítottuk magunkat és elmentünk National Gallerybe majd sorban álltunk a London Eyehoz. Jó hosszú sor volt de érdemes volt kivárni. Majd szórakozás képp bevetettük magunkat a West End nyüzsgésébe. Nem tudtuk pontosan behatárolni mikortól kezdődnek a boltok és a szórakozóhelyek de élveztük. Többször eltévedtünk de nem érdekelt. Majd este jó melegen felöltözve takarókkal és persze Efkával aki hozott nekünk egy egy pohár (ami 1 literes volt) forrócsokit leültünk a Temze partjára. Beszélgettünk nevetgéltünk és néztük a várost.

Másnap Efka délután kettőig dolgozott. Elé mentünk a munkahelyéhez és elmentünk enni. Pálma szeretett volna fotózni így bevetettük magunkat London kevésbé ismeretes helyeire. Csodálatos helyekre bukkantunk. 7 fel már nagyon fáradt voltam szóval visszamentem a hotelbe. Pálma nem tudom mikor ért vissza mert már aludtam. Reggel ébresztett.

-Gyere. Menjünk.

-Ma kihagyom. Menjetek ketten Efkával. Kipihenem ezt a 4 napos rohangálást. Holnap újult erővel veletek megyek. Meg ma lehet találkozok Louissal és Jackkel. Meg holnap vásárolhatnánk is.

-Dehát már vásároltunk.

-Vásárlásból sosem elég. Meg szeretnék az ikreknek venni valamit. Meg még több mindent magamnak.

Pálma nevetett nyomott egy puszit a fejemre és elment.

-Öltözz fel rendesen.-kiabáltam utána.

Lassan kikászálódtam a meleg ágyból. Kaptam egy üzenetet Louistól hogy 20 perc múlva itt van. Gondoltam addig letusolok. Persze nem is lennék ha nem történne velem valami baleset. Épp tusoltam és leesett a tusfürdős flakonom és ahogy fel akartam venni fenékkel meglöktem az ajtót. Na most az üvegből volt és nem is kifelé hanem rám esett. Én elestem az ajtó szilánkokra tört. Megvágta a lábam az arcom a kezeim és a hátam. De a hátam elég durva volt meg a kezem. Ahogy léptem ki vagyis próbáltam a talpamat is felsértette egy üvegszilánk.

Azonnal hívtam a recepciót akik mentőt hívtak. Persze szabatkozott a hotel én meg csak nevettem. A mentős bekötözött ellátta a sebeim. Az arcomon és a hátamon kicsit szét nyíltak szóval kaptam rájuk összehúzó ragtapaszt. Pont Louis is megérkezett.

-Hát veled mi történt?

-Fenékkel meglöktem a tusoló üvegét és az rámesett.-mondtam

Louis nem tudta hogy nevessen vagy sírjon a szerencsétlenségemen. A hotel menedzsere nagyon sajnálta és átköltöztettek minket egy másik nagyon lakosztályba amit az itt létünk alatt még ők állnak. Meg kaptunk egy nagy kosár édességet és teát.

-Basszus máskor is magamra borítom az üvegajtót és falat.-mondtam

Nagy nehezen felöltöztem de a czizmám már nem bírtam felvenni ezért abban Louis segített.

-Mintha újra 4 éves lennék.-mondtam miközben fogtam Louis kameráját. Mert ugye ő mindent lefilmez és youtubera felrakja. Youtube blog.

-Biztos jönni akarsz?-kérdezte Louis és felhúzott

-Biztos. Nem állíthatnak meg.-mondtam

Miközben kifelé tartottunk a hotelből felhívtam Pálmát.

-Szia átköltöztünk. A 604-esbe.-mondtam

-Miért?

-Sikeresen rám dőlt a tusoló üveg ajtaja és fala.

-Azt hogy?

-Fenékkel meglöktem majd beborult egyenesen rám. Majdnem mindenhol megvágott.

-Basszus kemény ám feneked. Mint a kő. Mint az a buldózer golyó.

-Kössz. Sokat edzek.-mondtam.-Na szóval oda átköltöztünk. Most megyek. Majd beszélünk. Légy jó.

-Te meg vigyázz a fenekeddel nehogy megölj valakit.

-Hahahahaha nem.-mondtam és letettem-Hova megyünk Louis?

-Azt mondtad még sosem ittál rendes angol teát. Hát most elmegyünk te iszol egy igazi teázóban egy igazi angol teát. Hogy tetszik London? Újra?

-Nagyon jó. Jó visszajönni. Bár sosem szokom meg ezt a hideget. Los Angeles melege való nekem. És Louis mostanában valami kaland?

-Most kicsit itthon kalandozok. Aztán majd meglátjuk.

-Látom hoztad a penny boardodat.

-Sosem hagyom otthon,

-Hihetetlen. Most már én is veszek hogy megtanuljam használni.

-Megtanítalak.-mondta

-Benne vagyok. Hogy van a húgod?

-Jól. Utazni akar.

-Mint a bátyja.

Beültünk egy teázóba és beszélgettünk. Már egy ideje bent ültünk amikor ismerős hang csapta meg a fülem.

-Bocsi a késésért.-mondta Jack

Megöleltem.

-Louis nem is szólt hogy te is jössz.

-Én vagyok a meglepetés vendég.-mondta és leült

Kitöltött magának egy csésze teát.

-Veled meg mi történt?-fordult

-Épp tusoltam. Meglöktem a fenekemmel a tusoló ajtaját és az egész üveg ajtó és fal persze befelé rám dőlt. A cipőmet Louis adta rám. Az egész hátam lábam kezem talpam és arcom sebes. Ja és Louis azt mondta megtanít Penny boardozni.

-Az még egy jó kör lesz.-mondta Jack és nevetett

-Figyelj egyszer kiskorunkban leborultam a hintáról fejre álltam és kifeküdtem. Pálma azt hitte meghaltam. Annyira fáj hogy nem bírtam megszólalni. Nem tudtam semmit mondani. Sikerült már a koponyámat is megrepesztenem. Elcsúzott már a térdkalácsom, kiment a bokám eltörtem már 2x a bal kezem és egyszer a jobb bokám. Szerintem rosszabb nem történhet.

-Mint egy hadi sérült.-nevetett Louis

-De szerencsére mostanában elkerült a baj. Mostanáig.-nevettem

-Beszéltél mostanában Finnel?-kérdezte Jack

-Ő ez az 5. nap hogy itt vagyunk. Első nap és tegnap este beszéltünk telefonon. Miért?

-Csak érdeklődtem. Mióta hazament kb 3 üzenetet kaptam tőle és semmi.

-Akkor ma felhívjuk és beszéltek.-mondtam

Kifizettük a teát és elindultunk. Felálltam Louis deszkájára. Jack kamerázott, Louis pedig fogott és tolt.

-És az első alkalom hogy Nora penny boardozik.-mondta Jack

-Ijesztő egy kis deszkalapon állni és gurulni.-mondtam miközben Louisba kapaszkodtam

-Nem hinném hogy rosszabb mint magassarkúban járkálni egész nap.-mondta Jack

-Ezzel vitatkoznék. Kár hogy ezt nem Los Angelesben mondtad. Van férfi magassarkúm.

-Nem akarom tudni honnan.-mondta Louis

-haha.-mondtam-Cserébe hogy megtanítotok ezen a deszkalapon gurulni én tanítok nektek tánclépéseket.

-Miért ne.-mondta Louis

Majd cseréltek. Akkor már lökni tudtam magam. Jack szinte futott mellettem Louis még mindig kamerázott.

Azt persze nem mondták hogy a betonréseket nem szereti a deszka. Az első kerekek belegurultak én meg bukfenceztem 2-3t. A fiúk futottak.

Nyújtottam a kezem hogy húzzanak fel. Jack felrántott.

-Jól vagy?-kérdezte

-Igen. 1 órán át nem estem el. Egynek jó volt. Viszont asszem a hátamon és a lábamon átvérzett a kötés. Szóval keressünk egy patikát utána vissza a hotelbe.

Így is lett. Fent a hotelben bementem a fürdőbe. Levettem a ruháim amiket már kicsit átitatott a vér. Gyorsan megmosakodtam. A lábam a kezem és az arcom könnyű volt újrakötözni viszont a hátamat nem tudtam. Felvettem egy gatyát felülre meg egy fürdőruha felsőt.

-Fiúk. A hátamat nem tudom megcsinálni szóval kéne egy kis segítség.-mondtam a fürdőből kilépve

Leültem a kanapéra a fiúk meg mögém léptek.

-Mit kell csinálni?-kérdezte Jack

-Vannak ezek a kis tapaszok. Ezek összehúzzák a sebet. Ezeket rárakni utána ezt a nagyot hogy fedje a sebet. Nem bonyolult. Ha nem a hátamról lenne szó megcsinálnám.

Ketten kezdek neki ennek a nagyon bonyolult feladatnak. Közben Pálma is megérkezett.

-Hát ti meg?-kérdezte

-Próbálják a hátamat beragasztani. De ez a bonyolult feladat nem nagyon sikerül nekik-mondtam és felszisszentem-Óvatosan.-mondtam

Pálma átvette és 2 perc alatt megcsinálta.

-Köszönöm.-mondtam-Mielőtt elfelejtem.-mondtam

Bementem a hálóba felvettem egy pólót és elővettem a bőröndömből a nagy dobozt.

-Ezt egyik nap találtam bevásárlás közben.-mondtam és átnyújtottam Finnek

Be volt csomagolva de ahogy kinyitotta felugrott és elkezdett rohangálni. Majd rám ugrott és adott egy puszit.

-Mit vettél neki?-kérdezte Pálma

-Több kilónyi maom cukrot.-mondtam-Hol hagytad Efkát?

-Elhagytam. Összefutott pár haverjával. Át akartam öltözni. Azt mondta este bemegyünk városba.

Ebben a pillanatban megcsörrent Pálma telefonja. Elvonult.

-Na jó. Hozom laptopom és felhívjuk Finnt. Utána tanítok pár tánclépést.-mondta

Finn azonnal felvette a gépen.

-Szia.-köszöntem.

-Szia. Mi történt az arcoddal?

-Ma már 4x mesélem el. De szerintem még többször el kell. Tusoltam fenékkel meglöktem az üveg kabin ajtaját és persze nem kifele hanem befele dőlt rám. A hátam sebes a lábam a kezeim a talpam az arcom sőt asszem a hasamon is van karcolás. De van egy meglepetésem.-mondtam

Louis és Jack behajoltak a képbe.

-Ha már velünk nem kamerázol.-mondta Jack

-Képzeld ma megtanítottuk Norát penny boardozni.-mesélte Louis

-Az túlzás hogy megtanítottatok.-mondtam

-Eleinte Louisba kapaszkodva mozgott utána én futottam utána csak elfelejtettünk a résekről kiselőadást tartani így belement és vagy 3-at bukfencezett. Átvérezte a ruháit. De ügyes volt. 1 órán át nem esett el és már egyedül is ment.-mond Finn miközben kibontotta a doboz cukrot.

-Látom Nora odaadta a cukrot.

-Na jó. beszélgessetek én rendelek kaját. Louis gondolom te valami curry-set kérsz.

-Talált süllyedt.-mondta

-Jack?

-Én kínait. Édes savanyú csirkét zöldséges tésztával.

-Rendben.

Magamnak pizzát rendeltem.

Nagyon gyorsan kihozták. Elköszöntük Finntől és nekiláttunk enni.

-És Jack. Munka?-kérdeztem

-Van. Egy film gyártó cégnél. De még csak félidős állásban vagyok.

-Az a helyzet a legszarabb szerintem. Én is voltam így újságnál. Folyton ugráltattak. De mondjuk ez mindenhol máshogy van.

-Nálunk nem szivatnak annyit.-mosolygott

Mikor befejeztük tanítottam nekik pár tánclépést. Utána néztünk videókat majd elmentek.

Én még gépeztem egy kicsit. Bevártam Pálmát.

-Milyen napod volt?-kérdezte

-Nagyon jó. Louis iszonyú jó fej. Nagyon jó vele lógni. Jack meg Jack. Nem hiába ikrek Finnel. Neked milyen napod volt?

-Nagyon jó. Efka nagyon jó társaság. holnap jössz velünk?

-Persze. Holnap után Jacknek Louisnak Bennek és Mattnek főzök utána még van egy napunk.

-Akkor holnap vásárlás és fotózás. De ahhoz aludni kell.-mondta Pálma

Ledőltünk aludni. Másnap szintén térdig lejártuk a lábunkat. Rengeteget vásárolgattunk és fényképeztünk. Efka elvitt minket egy bevásárló központba ahol be kellett vásárolnom hogy tudjak főzni. Persze közben Pálma kitalálta hogy akkor most este is főzzek és még desszertet is kell csinálnom. Így duplán vásároltunk be.

Otthon csináltam nekik húsos palacsintát és lekváros kockát. Ennyire futotta az erőmből. Közben Pálma kamerázott hogy hazaküldhesse a videót.

-Már te is kezded?-kérdeztem-Tényleg mi van Franciscoval?

-Már 3 napja nem beszéltünk.-mondta

-Ohh. Most ilyen Jajj elegem van a szépfiúkból hangulatod van.

Pálma nevetett.

Megvacsoráztunk. Efka nagyon dícsérte a főztöm. Aztán épp a desszertet ettük amikor Pálma közbeszólt.

-Képzeld karácsony után Francisco sütött nekem sütit. Vetekedett anyud sütijével.

-Mi jött ki a szádon? 26 éve eszed anyám sütijét. Hát ez felháborító.-mondtam

Pálma majd meg fulladt a sütitől úgy nevetett.

Efka 12 után ment el.

Másnap Pálma önálló felfedező útra ment én hozzám meg jöttek. Jack Louis Ben és Matt is végig kameráztak.

-Lassan több kamera lesz itt mint a műsoromban. Kicsit fruszráló.-mondtam

-Hogy vannak a sebeid?-kérdezte Jack

-Nagyon fájnak. Ráadásul a hátamon és a lábamon megjelentek egyéb lila foltok. Szerintem az a tegnapi bukfenceimtől van.

Persze Jack kapva kapott az alkalmon és előadta a tusolós dolgot és a gördeszkás dolgot.

Ebédre Leveles tésztába csomagolt husit csináltam zöldséggel és sütőben sütött krumplival. A desszert pedig szuflé volt. Nagyon jól laktak a fiúk és nagyon sokat hálálkodtak. Utána kicsit beszélgettünk és activityztünk. 6 fele elbúcsúztak és mindenki tovább ment a dolgára. Elmosogattam és elpakoltam. Az este azzal telt hogy összepakoltunk és megterveztük a hazamenetelt ja meg persze Pálma átkötözte a sebeim. Másnap korán keltünk. Dupla annyi csomagunk volt mint amennyivel jöttünk. A bőröndöket kiküldtük a reptérre és csak a kézitáskák maradtak. Az enyém még így is nehéz volt mivel benne volta laptopom, a fényképezőgépem meg egy üveggömb amit nem mertem már egyik bőröndbe se belerakni.

Még tettünk egy utolsó sétát a Temze partján ittunk egy utolsó csésze teát majd kitaxiztunk a repülőtérre. Egy újabb hosszú repülés és várakozás várt ránk de nem bántuk. Mert egy újabb közös kalanddal gazdagodtunk. És ez minden percet megért. Meg persze megismerhettem Efkát.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése