Mese délután

Reggel mindketten elmentünk dolgozni. Este 7 fele értem a lakásra. Pálma az ajtó előtt állt. Mosolygott.

-Gyere.-mondtam

Bent csináltam teát magamnak. Pálma egy pohár bort kért.

-Na mesélj.

-Nem moziba vitt.

-Hanem?

-Megint őrültséget csináltam.

-Nem is te lennél. Na mesélj.

-Elvitt és kiugrottunk Los Angeles legmagasabb épületéből.

-Nem vagy normális.

-Nagyon jó volt. Egy nagy adrenalin bomba. utána sétáltunk és megcsókolt.

-Végre. Sokáig tartott. Egyébként sosem mesélted hogy hogy ismerkedtetek meg vagy bármi.

-Van pár sztori amit 6 év alatt nem meséltem el.

-Akkor minél hamarabb belekezdesz annál hamarabb könnyebülsz meg.

-De félek elítélsz.

-Hagyd már. Gyerünk. Szerintem nincs gázabb sztorid mint az én Londonos sztorim.

-Melyik?

-Amikor Londonban a parkban egymásnak estünk Finnel. Tudod mire jöttem rá?

-Na?

-Csak veled és vele csinálok őrültségeket. Na inkább mesélj.

Minden azután kezdődött hogy elindultam a felfedező kalandomra.
Rengeteget utaztam világot láttam és az első év után találkoztam Efkával. Részt vettem egy 2 hónapos Prágai táborban ahol felügyelő voltam. Európai gyerekek ismerkedős tábora. Utána Londonban éltünk egy darabig.

-Várj akkor ti már együtt voltatok?

-Nem. Kerülgettük a forró kását. Na szóval. Londonban éltünk. Vagyis én Angliában ő Londonban. Munkát keresett próbálkozott. Először pincérkedett utána bárpultos volt. Már akkor is csináltunk bolond dolgokat. Betörtünk egy házba csak azért mert volt medencéje. Belógtunk egy esküvőre. Aztán tovább álltam. Találkoztam Brazíliában egy nagyon helyes néger fiúval. Ruberlei. Nagyon rendes volt és egy hosszú bulizós este után ahol végigkóstoltam az összes italt kavartunk.

-Csak?-kérdeztem

-Igen. Utána nem sokkal továbbálltam. Aztán nézzük csak mik voltak még ilyenek. Majdnem 1 évig voltam állandó szereplője egy Portugál sorozatnak.

Alig bírtam visszatartani a nevetésem.

-Neked is voltak hülye dolgaid.

-De nem szerepeltem közel egy évig egy Portugál sorozatban. Akkor tudsz portugálul?

-Nem. Agonlul forgattuk a sorozatot.

-Mesélj még.-mondtam és próbáltam visszafojtani a nevetésem.

-Voltak olyan pontok amikre nem mindig vagyok büszke.

-Ugyan. Mesélj. Hogy kerültél bele? mi volt a címe? Miről szólt?

-Egy ismerős az egyetemről társproducer volt a sorozatban. Egy felséget játszottam. Csodálatosan szívdöglesztő férjem volt akit elcsábított egy nagyasszony és a 140 rész körül kinyírt. A végén a férjem kinyírta a nagyasszonyt és egyedül élt tovább az emlékemmel a szívében.

Alig bírtam visszatartani a nevetést.

-Inkább tovább mesélek. Aztán költöztem Franciaországba. Megismertem Franciscot. De előtte volt egy futó kalandom Efkával.

-Tudtam.

-Egy liftben.

-Legalább melegben voltatok.-mondtam

-Ezt miért mondod?

-Egy Londoni parkban szerinted milyen hideg van februárban? És a dolgok összemennek a hidegben.

Pálma nevetett.

-Lift?

-2x.

Ránéztem.

-4x.

-Mind a 4x liftben?

-Volt egyszer a konyhában aztán a fürdőben a liftben és egy kocsiban.

-Nem vagy semmi csajszi.

-Nagyon bántam de akkor olyan energiát adott amit semmi sem múlhat felül.

-Elhiszem. De még nem volt ilyen "energiában" részem. Folytasd.

-Utána jött Francisco. Igazi forgószél. Egy árban ismertem meg. Magával ragadott. Folyton bókolt ajándékokat hozott. Igazi francia.

-De a szíved folyton Efkához húzott.

-Igen.-mondta

-Köszönöm hogy ezeket elmondtad. Jól esett hogy megmerted osztani velem. És nem ítéllek el. Én sok mocskos dolgot csináltam.

-Csak a Londonos sztoriról tudok.

-Tudod éltem 7 hónapig Indiában.

-Igen.

-És meséltem hogy akkoriban volt az a tuk-tuk verseny.

-Igen.

-Amiben Finnék is részt vettek.

-Igen?

-Egyszer összefutottunk.

-Lift?

-Nem. Tuk-tuk. Talán életem legkínosabb élménye.

-Ki kapott rajta?

-Jack. Kamerával.

-OMG.

-De a lift se semmi. Meg a kocsi. Megbeszéltük hogy soha senkinek nem meséljük el.

-tehát van róla felvétel?

-Igen. A gépemen. De a portugál sorozatot akarok nézni.

Pálma az égfelé meredt majd elővette a laptopom és elindította.

Nagyon élveztem. Láttam Pálmán hogy kissé megbánta hogy elmondta.

-Na jó. Szerintem az összes ciki sztorid felér az én egy riksa sztorimmal. Szóval kvittek vagyunk.

Pálma mosolygott. Megöleltem.

Kopogtattak.

-Finn?-nézett rám Pálma

-Lehet. De azt mondta vendége lesz.-mondtam

Kinyitottam. Tényleg Finn volt az a vendégével Dannel.

-Pálma. Vendégeink vannak.-mondtam

-Akkor megyek.

-Nem. Maradsz. Ketten vannak. Ne hagyj egyedül 2 fiúval.-mondtam

-Nora ő itt Dan.

-Tudom. Emlékszem rá. Szia Dan. Gyertek be.

-Szia Pálma.-mondta Finn

Szegény Pálmában még élt a tuk tuk sztorim és nem bírt Finn szemébe nézni.

-Mi baja?-kérdezte Finn

-Ciki sztorikat meséltünk. Nem tudni a lift vagy a tuk-tuk a cikibb?!-nevettem

Pálmából is kitört a nevetés.

-Na jó. Látom hoztatok vacsorát. Üljünk le enni.-mondtam

Pálmával megterítettünk és leültünk vacsorázni.