2013. október 21., hétfő
Nem birkóztam volna meg ezzel egyedül
-Mi?-kérdezte
-2 hete késik. És mostanában nem épp fényesek a reggeleim.-mondtam
-Akkor irány egy bolt. Nem ülünk itt ölbe tett kézzel amíg meg nem születik. Hajrá. Hozd a táskád.-mondta
Meg voltam rémülve szóval csináltam azt amit mondott.
Elgyalogoltunk egy szupermarketbe.
Vettünk 4 terhességi tesztet egy kis üdítőt és elindultunk vissza.
-Pálma én nem akarok visszamenni.
-Nincs otthon senki.
-De akkor se.
-Akkor menjünk kórházba?-kérdezte Pálma
-Ne.
-Akkor hol akarsz pisilni?-kérdezte
-Igazad van.-mondtam
Megfogtam a kezét. A fiúk még nem értek vissza.
-Gyere a mi fürdőnkbe.-mondta
Megcsináltuk az első tesztet. + lett. A további 3 is + lett.
-Hát Nori. Anyuka leszel.
-De.
-Ha most az jön hogy ez hogy lehet inkább ne. Tudod amikor egy férfi és egy nő kívánja egymást.-kezdett bele Pálma
-Oké Jó. Tudom hogy lesz a gyerek. Ezt hogy adom elő Finnek?
-Figyi Finn. Apa leszel.
-Nem rossz ötlet. De biztos.
-A teszt az mondja.-mondta Pálma-Gyere menjünk levegőzni.
Útközben bedobtuk a teszteket egy nagy konténerbe.
Már csak messziről látszottak a fények és találtunk egy kis dombféleséget. Felmentünk rá.
-Add ki magadból.-mondta Pálma
-Mit?-kérdeztem
-A dühöd. Mindent. Ordíts.
-Nem megy.
Pálma elkezdett üvölteni.
-Gyerünk. Jobb lesz.
Szükségem volt rá.
Elkezdtem ordítani.
-Jobb?-kérdezte Pálma
Bólintottam.
-Még.-mondta Pálma
30 percen keresztül csak üvöltöztünk.
-Már éjfél is elmúlt. Visszainduljunk?-kérdezte Pálma
-Nem baj ha kicsit még ülünk itt? Jól esik.
-Nem baj. Beszéljünk róla?
-Nem tudom. Finn nem áll készen arra hogy apa legyen és kételkedek benne hogy én készen lennék.
-Ugyan Nora. Te lennél a világ legjobb anyukája. Szerintem nem erről van szó.
-Hanem?-kérdeztem
-Szerintem félsz. Mond az igazat.
-Nem hiszem hogy a Finnel való kapcsolatom elég erős ahhoz hogy egy gyerek érkezése ne törne meg minket. Pálma nem akarok még gyereket.
-Na látod. Nem volt olyan nehéz.
Még kicsit beszélgettünk.
-Mennyi az idő?-kérdeztem Pálmát
-Fél négy.
Mire visszaértünk a házba már négy is elmúlt. A fiúk hullák voltak de még fent voltak.
-Ti meg merre jártatok? Telefonom itthon.-mondta Finn
Nem épp olyan állapotban voltam hogy faggassanak. Elsírtam magam.
-Mi baj? Bocsánat. Aggódtunk értetek.-mondta
Pálma átkarolt.
-Hosszú esténk volt. Ágyba rakom.-mondta Pálma
Finn állt értetlenül én sírtam Pálma pedig felfelé vonszolt.
Átöltöztem pizsibe. Pálma lemosta a sminkem. Megmostam a fogam.
Bebújtam az ágyba. Pálma adott egy puszit.
-Reggel szebben fogod látni a világot.-mondta és kiment
Éjszaka valamikor Finn is bejött. Próbált csendes lenni. Aztán odabújt.
-Sajnálom.-suttogta és megpuszilt
Elfordult a másik irányba de én megfogtam a kezét.
Reggel Pálma keltett.
-Öltözz.-mondta
-Mi?-kérdeztem
-Öltözz. Van 10 perced.-mondta-Te aludj Finn.-mondta Pálma és kiment
Felvettem egy ruhát egy magassarkút kisminkeltem magam feltűztem a hajam adtam egy puszit Finnek fogtam a táskám és lementem. üres volt a nappali.
-na haladj.-mondta
Ő vezetett.
-Hova megyünk?-kérdeztem
-Oda ahol megnyugtatnak minket.-mondta
Először nem értettem aztán Pálma leparkolt a kórház előtt.
-Már telefonáltam. Várnak rád.-mondta
Bementünk. Megvizsgált egy szimpatikus orvos.
Aztán én és Pálma leültünk az asztalához
-Nos Ms. Culm. ön nem terhes.
Óriásit sóhajtottam.
-Akkor ez jó hír?-kérdezte az orvos
-Ne értsen félre doktorúr de igen. Most igen.
-Nem. Magánál idősebbek is sóhajtoztak így ezekben a székekben. Szed fogamzásgátlót.
-Ami azt illeti elég rendszertelenül.-mondtam
-Akkor ez egy recept amit háziorvos is felírhat. Rendszeresen kell szedni de nem tartalmaz olyan erős hormonokat. Hangsúlyozom hogy rendszeresen szedje és a párjával használjanak óvszert is. Így a fertőzéseket is elkerülik és a nem kívánt terhességet is.
-Köszönöm doktor úr. Nagyon hálás vagyok.-mondtam
Kimentünk a kocsihoz.
-Nem birkóztam volna meg ezzel egyedül.-mondtam
-Mire valók a barátnők. Na gyere igyunk meg egy kávét. Hosszú volt a tegnapi nap. És a mai is az lesz szerintem.-mondta Pálma
Elmentünk meginni egy kávét. Újra olyan felszabadult voltam.
Mire visszaértünk a házba a fiúk is fent voltak. Kissé másnaposan.
-Merre jártatok?-kérdezte Efka
-Nem mindegy másnapos? Vagyis aznapos.-mondta Pálma
-Kávézni voltunk.-mondtam
Leültem a konyhában.
-Mennyit ittatok tegnap?-kérdeztem Jacket
-Eleget. Vidámak voltunk. De veled mi történt este? És merre voltatok? Nem találtunk titeket sehol. Finn teljesen kikészült.
-Elmentünk sétálni és ennyi. Összejött pár dolog és ezért sírt.-mondta Pálma
Bejött Alex a kertész.
-Ms. Culm?-szólt oda
-Igen Alex?
-Kijönne kérem?
-Persze.
Kimentünk.
-Attól tartok a kocsijuk meghalt.
-Ezt hogy érted Alex?
-Ma reggel arrébb akartunk állni de nem indult és Mrs. Reynondnak az volt az utasítása hogy hívjuk ki a szerelőt aki azt mondta hogy nem tudja megszerelni. Nem lehet. Valami eltört benne.-mondta Alex
-Rendben Alex.
-Ja és Mrs. Reynond üzeni hogy hívja fel őt.
-Rendben. Nagyon köszönöm Alex.
-Nincs mit asszonyom.
-És még mindig csak Nora. Kérlek ne öregíts jobban annál ami vagyok.
-Rendben Nora.
Bementem a telefonomért és felhívtam Athénét.
-Szia Nora. Alex hívott hogy meghalt a kocsitok.
-Úgy tűnik.
-Beszéltem Hugoval és vasárnap 12-kor indul a gépetek a reptérről.
-Milyen gép?
-Maradunk még Európában és Hugo hazaküldi a gépet hogy titeket hazavigyen.
-Ohh. Athéné. Vettünk volna repülőjegyet. Igazán nem kellett volna.
-De igen. Én szeretném. És Hugo is. Olyan ritkán jössz el. Ígérd meg hogy eljöttök majd Finnel. Hogy kicsit jobban megismerjük.
-Ígérem. De ohh Athéné nagyon köszönjük.
-Nincs mit. Annyi kérésem lenne hogy sütsz sütit. Az a kedvencünk a csokis keksz. Nekem sosem sikerül.-mondta Athéné
-Oké. Ez a legkevesebb.-mondtam-Puszi
-Puszi
Letettem.
-Minden rendben?-kérdezték a fiúk
-Van egy jó és egy rossz hírem.-mondtam
-Kezd a rosszal.-mondta Finn
-Oké. Meghalt az autó. Nem indul.-mondtam-Nem lehet megszerelni.
-És ebben van jó hír? Hogy jutunk haza?-kérdezte Jack
-Ez a jó hír. Athéné és Hugo hazaküldik a magángépüket ami vasárnap 12-kor vár minket a reptéren hogy hazarepítsen.-mondtam
Ujjongás tört ki.
-Mi a terv mára?-kérdeztem
-Túlélni.-mondta Finn és átölelt hátulról.
-Nem rossz taktika. Milyen kaja van?-kérdeztem
-Semmi amit most meglehetne enni. Sok minden van csak el kell készíteni.-mondta Pálma ahogy kinyitotta a hűtőt
-Hát akkor essünk neki. Talán valami finomat is össze lehet ütni.
Így nekiláttam valami kaját csinálni. Végül Baconbe göngyölt húst meg csináltam fűszeres csipős csirkemelleket. Sültburgonyát és salátát.
-Jó étvágyat.-mondtam
-Főzni is tudsz?-kérdezte Marcus
-Miért ne tudnék. Meg kellett tanulnom. A nagybátyám és a bátyám sem a legjobb szakács szóval és a mondás is úgy tartja a férfihoz a legrövidebb út a gyomrán át vezet. Megtanultam főzni. De még mindig anyué a legjobb kaja. Meg mamáé. Elmosogattam.
-Kávé vagy tea?-kérdeztem
-Kávé.-mondták szinkronban
Csináltam sok kávét és a cukrot tejet habot kiraktam az asztalra.
-Egyészségetekre.-mondtam
Jól éreztem magam. Kicsit elfogott egy érzés amit nem tudtam hova tenni. Kicsit beszélgettünk utána mindenki visszavonult lepihenni. Finn átment Jackhez. Én visszavonultam a szobánkba. Elpityeredtem. Szar hangulatom volt.
Felnyitottam a laptopom. Skypeon hívtak.
-Szia Jason.
-Szia hugi. Mi a baj?
-Tudod néha rám jön. Mi van veletek? Kicsit már hiányoztok.
-Ilyet se hallottam még a szádból. Mármint kiskorodba amikor nagyiéknál voltál de amikor a barátoddal vagy meg a barátaiddal. Mi a baj hugi?
-Nem tudom Jason. Merre vagy?
-Úton. Megyek a lányokért. De fel akartalak hívni. Hiányoztál. Lassan kész a házad.
-Végre. Szeretnék visszaköltözni. Jó anyuékkal lenni de nem kell belőle több.
-Még egy kicsit bírd ki. Figyelj. 20 perc múlva visszahívunk otthonról.-mondta Jason
-Rendben. Siess.
Kinyomtam. Gondoltam addig letusolok és fürdőruhát húzok.
Így is tettem. Felvettem a fürdőruhám egy pólót és egy kisgatyát.
Finn visszajött.
-Minden rendben?-kérdezte
Bólintottam.
-Na.-mondta
Felálltam és átöleltem. Elsírtam magam.
-Mi a baj? Történt valami?-kérdezte
-Nem. Csak szar kedvem van.
-De ne legyen.-mondta
-Ezt nem tudom elállítani mint a csapot.-mondtam
Tovább ölelt aztán elkezdett csikizni.
Nagyon nevetett.
-Elég. Elég.-mondtam
-Továbbra is rossz kedved van?-kérdezte
-Nem.-mondtam
Felvettem a napszemüvegem és a laptoppal együtt lementem. Kiültem a kertbe a medence mellé az árnyékba. Finn velem szembe ült le.
Újra hívott Jason.
-Szia hugi. Na jobb kedved van?
-Igen. Sokkal.
-Azt látom. Hol vagy?
-Kiültem a kertbe.
-Bárcsak ott lehetnék.
-Megígértem Hugonak és Athénénak hogy eljövünk majd.
-Majd ha elszabadulok. Rose várj kicsit. Hagyd hogy beszéljek kicsit még Norával. Utána beszélhettek vele. Keresd meg anyát.-mondta Jason
-Mekkora szemét vagy Jason. Otthon sincs Mary.
-De akkor is. Épp beszélek veled.
-Kicsi még. 7 évesen te is mindenbe beltúrtad az orrod.
-Az én voltam. Rose meg Rose. És a barátod. Most már szívesen találkoznék vele.
-Itt ül velem szembe. Szeretnéd látni?
-Még jóhogy. Anyuék is rinyálnak hogy csak képeken látták még.
-Jajj de rossz.
Fogtam a laptopot. Finn mellé guggoltam.
-Finn ő itt az erőszakos bátyám Jason ő itt Finn.
Finn integetett.
-A húgom rengeteget mesélt már rólad és már az egész család kíváncsi rád. Várj még Elenora. Bocsánat de a lányaim majd meghalnak hogy beszélhessenek Norával szóval átengedem a terepet. Utána még beszélünk Nora.
-Igenis.
Jason felvette a laptopot és az étkezőasztalra rakta.
Elenora és Rose már rögtön felültek.
-Nora.-kiabálták
-Hallkabban csajok. Így az egész város hall titeket.
-Nora ki az a fiú ott melletted?-kérdezte Rose
-Ő itt a barátom Finn. Finn ők itt az unokahúgaim Rose és Elenora.
-Sziasztok lányok. Képzeljétek nekem is van egy ikertestvérem.
-Ő is fiú?-kérdezte Elenora
-Bizony.-mondtam
-És Nora hogy különbözteted meg őket?
-Tudjátok lányok amikor nem otthon laktam akkor sok időt töltöttem velük és ha sok időt töltesz velük akkor meg tudod őket különböztetni.
-És vele szoktál aludni?-kérdezte Rose
Finnre néztem.
-Igen.
-Összeszoktatok bújni mint anyu és apu hogy melegítsétek egymást és szeretet adjatok?-kérdezte Rose
-Ez nagyon aranyos.-mondtam-És igen. Összeszoktunk bújni hogy szeretet adjunk.-mondtam
-És Finn szoktál Norának virágot venni és kedveskedni neki?-kérdezte Elenor
-Ritán de szokott.-mondtam
-Mit csináltok skacok?-kérdezte a hátam mögül Jack
-Épp az unokahúgaimmal beszélgetünk.-mondtam
Jack leguggolt.
-Lányok ő itt Finn ikertestvére Jack. Jack ők itt Rose és Elenora a bátyám két kislánya.
-Sziasztok lányok.
A lányok nevettek.
-Tényleg nagyon hasonlítanak. Te is szoktál szeretet adni Norának?-kérdezte Rose
Jack nézett rám.
-Meg szokott ölelni engem. Úgy ad nekem szeretet ahogy aputok szokott.
-Akkor szokott neked puszit adni az arcodra.-mondta Elenora és kuncogott
-Na jó lányok elég lesz a szeretet adásból. Menjetek rajzoljatok Norának. Majd meglátogatjuk nagyiéknál ha hazaér.
A lányok megpuszilták a kamerát- Szeretünk Nora. És Pálmát is.-Még egy puszi a kamerára.-Szia Finn és Jack.
Elmentek.
-Bocsánat a sok szeretetadás kérdés miatt de mostanában csak ez foglalkoztatja őket.-mondta Jason-Uhh tényleg nehéz őket megkülönböztetni.
-Ja Jack bocs ő itt a bátyám Jason. Jason ő itt Jack.
-Örülök. De most megyek mert a feleségem megöl ha a lányok nagy rendetlenséget csinál. Szeretlek hugi. Puszilom Pálmát meg téged. Sziasztok fiúk.-kinyomott
Nevettem.
Felálltam hogy bevigyem a laptopot. Finn kivette a kezemből. Átöleltek ketten és beugrottak velem.
-Szeretet adunk.-mondta Jack
Lenyomtam a víz alá. Sokkal jobban éreztem magam.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése