2013. október 21., hétfő

Nem birkóztam volna meg ezzel egyedül


-Mi?-kérdezte

-2 hete késik. És mostanában nem épp fényesek a reggeleim.-mondtam

-Akkor irány egy bolt. Nem ülünk itt ölbe tett kézzel amíg meg nem születik. Hajrá. Hozd a táskád.-mondta

Meg voltam rémülve szóval csináltam azt amit mondott.

Elgyalogoltunk egy szupermarketbe.

Vettünk 4 terhességi tesztet egy kis üdítőt és elindultunk vissza.

-Pálma én nem akarok visszamenni.

-Nincs otthon senki.

-De akkor se.

-Akkor menjünk kórházba?-kérdezte Pálma

-Ne.

-Akkor hol akarsz pisilni?-kérdezte

-Igazad van.-mondtam

Megfogtam a kezét. A fiúk még nem értek vissza.

-Gyere a mi fürdőnkbe.-mondta

Megcsináltuk az első tesztet. + lett. A további 3 is + lett.

-Hát Nori. Anyuka leszel.

-De.

-Ha most az jön hogy ez hogy lehet inkább ne. Tudod amikor egy férfi és egy nő kívánja egymást.-kezdett bele Pálma

-Oké Jó. Tudom hogy lesz a gyerek. Ezt hogy adom elő Finnek?

-Figyi Finn. Apa leszel.

-Nem rossz ötlet. De biztos.

-A teszt az mondja.-mondta Pálma-Gyere menjünk levegőzni.

Útközben bedobtuk a teszteket egy nagy konténerbe.

Már csak messziről látszottak a fények és találtunk egy kis dombféleséget. Felmentünk rá.

-Add ki magadból.-mondta Pálma

-Mit?-kérdeztem

-A dühöd. Mindent. Ordíts.

-Nem megy.

Pálma elkezdett üvölteni.

-Gyerünk. Jobb lesz.

Szükségem volt rá.

Elkezdtem ordítani.

-Jobb?-kérdezte Pálma

Bólintottam.

-Még.-mondta Pálma

30 percen keresztül csak üvöltöztünk.

-Már éjfél is elmúlt. Visszainduljunk?-kérdezte Pálma

-Nem baj ha kicsit még ülünk itt? Jól esik.

-Nem baj. Beszéljünk róla?

-Nem tudom. Finn nem áll készen arra hogy apa legyen és kételkedek benne hogy én készen lennék.

-Ugyan Nora. Te lennél a világ legjobb anyukája. Szerintem nem erről van szó.

-Hanem?-kérdeztem

-Szerintem félsz. Mond az igazat.

-Nem hiszem hogy a Finnel való kapcsolatom elég erős ahhoz hogy egy gyerek érkezése ne törne meg minket. Pálma nem akarok még gyereket.

-Na látod. Nem volt olyan nehéz.

Még kicsit beszélgettünk.

-Mennyi az idő?-kérdeztem Pálmát

-Fél négy.

Mire visszaértünk a házba már négy is elmúlt. A fiúk hullák voltak de még fent voltak.

-Ti meg merre jártatok? Telefonom itthon.-mondta Finn

Nem épp olyan állapotban voltam hogy faggassanak. Elsírtam magam.

-Mi baj? Bocsánat. Aggódtunk értetek.-mondta

Pálma átkarolt.

-Hosszú esténk volt. Ágyba rakom.-mondta Pálma

Finn állt értetlenül én sírtam Pálma pedig felfelé vonszolt.

Átöltöztem pizsibe. Pálma lemosta a sminkem. Megmostam a fogam.

Bebújtam az ágyba. Pálma adott egy puszit.

-Reggel szebben fogod látni a világot.-mondta és kiment

Éjszaka valamikor Finn is bejött. Próbált csendes lenni. Aztán odabújt.

-Sajnálom.-suttogta és megpuszilt

Elfordult a másik irányba de én megfogtam a kezét.

Reggel Pálma keltett.

-Öltözz.-mondta

-Mi?-kérdeztem

-Öltözz. Van 10 perced.-mondta-Te aludj Finn.-mondta Pálma és kiment

Felvettem egy ruhát egy magassarkút kisminkeltem magam feltűztem a hajam adtam egy puszit Finnek fogtam a táskám és lementem. üres volt a nappali.

-na haladj.-mondta

Ő vezetett.

-Hova megyünk?-kérdeztem

-Oda ahol megnyugtatnak minket.-mondta

Először nem értettem aztán Pálma leparkolt a kórház előtt.

-Már telefonáltam. Várnak rád.-mondta

Bementünk. Megvizsgált egy szimpatikus orvos.

Aztán én és Pálma leültünk az asztalához

-Nos Ms. Culm. ön nem terhes.

Óriásit sóhajtottam.

-Akkor ez jó hír?-kérdezte az orvos

-Ne értsen félre doktorúr de igen. Most igen.

-Nem. Magánál idősebbek is sóhajtoztak így ezekben a székekben. Szed fogamzásgátlót.

-Ami azt illeti elég rendszertelenül.-mondtam

-Akkor ez egy recept amit háziorvos is felírhat. Rendszeresen kell szedni de nem tartalmaz olyan erős hormonokat. Hangsúlyozom hogy rendszeresen szedje és a párjával használjanak óvszert is. Így a fertőzéseket is elkerülik és a nem kívánt terhességet is.

-Köszönöm doktor úr. Nagyon hálás vagyok.-mondtam

Kimentünk a kocsihoz.

-Nem birkóztam volna meg ezzel egyedül.-mondtam

-Mire valók a barátnők. Na gyere igyunk meg egy kávét. Hosszú volt a tegnapi nap. És a mai is az lesz szerintem.-mondta Pálma

Elmentünk meginni egy kávét. Újra olyan felszabadult voltam.

Mire visszaértünk a házba a fiúk is fent voltak. Kissé másnaposan.

-Merre jártatok?-kérdezte Efka

-Nem mindegy másnapos? Vagyis aznapos.-mondta Pálma

-Kávézni voltunk.-mondtam

Leültem a konyhában.

-Mennyit ittatok tegnap?-kérdeztem Jacket

-Eleget. Vidámak voltunk. De veled mi történt este? És merre voltatok? Nem találtunk titeket sehol. Finn teljesen kikészült.

-Elmentünk sétálni és ennyi. Összejött pár dolog és ezért sírt.-mondta Pálma

Bejött Alex a kertész.

-Ms. Culm?-szólt oda

-Igen Alex?

-Kijönne kérem?

-Persze.

Kimentünk.

-Attól tartok a kocsijuk meghalt.

-Ezt hogy érted Alex?

-Ma reggel arrébb akartunk állni de nem indult és Mrs. Reynondnak az volt az utasítása hogy hívjuk ki a szerelőt aki azt mondta hogy nem tudja megszerelni. Nem lehet. Valami eltört benne.-mondta Alex

-Rendben Alex.

-Ja és Mrs. Reynond üzeni hogy hívja fel őt.

-Rendben. Nagyon köszönöm Alex.

-Nincs mit asszonyom.

-És még mindig csak Nora. Kérlek ne öregíts jobban annál ami vagyok.

-Rendben Nora.

Bementem a telefonomért és felhívtam Athénét.

-Szia Nora. Alex hívott hogy meghalt a kocsitok.

-Úgy tűnik.

-Beszéltem Hugoval és vasárnap 12-kor indul a gépetek a reptérről.

-Milyen gép?

-Maradunk még Európában és Hugo hazaküldi a gépet hogy titeket hazavigyen.

-Ohh. Athéné. Vettünk volna repülőjegyet. Igazán nem kellett volna.

-De igen. Én szeretném. És Hugo is. Olyan ritkán jössz el. Ígérd meg hogy eljöttök majd Finnel. Hogy kicsit jobban megismerjük.

-Ígérem. De ohh Athéné nagyon köszönjük.

-Nincs mit. Annyi kérésem lenne hogy sütsz sütit. Az a kedvencünk a csokis keksz. Nekem sosem sikerül.-mondta Athéné

-Oké. Ez a legkevesebb.-mondtam-Puszi

-Puszi

Letettem.

-Minden rendben?-kérdezték a fiúk

-Van egy jó és egy rossz hírem.-mondtam

-Kezd a rosszal.-mondta Finn

-Oké. Meghalt az autó. Nem indul.-mondtam-Nem lehet megszerelni.

-És ebben van jó hír? Hogy jutunk haza?-kérdezte Jack

-Ez a jó hír. Athéné és Hugo hazaküldik a magángépüket ami vasárnap 12-kor vár minket a reptéren hogy hazarepítsen.-mondtam

Ujjongás tört ki.

-Mi a terv mára?-kérdeztem

-Túlélni.-mondta Finn és átölelt hátulról.

-Nem rossz taktika. Milyen kaja van?-kérdeztem

-Semmi amit most meglehetne enni. Sok minden van csak el kell készíteni.-mondta Pálma ahogy kinyitotta a hűtőt

-Hát akkor essünk neki. Talán valami finomat is össze lehet ütni.

Így nekiláttam valami kaját csinálni. Végül Baconbe göngyölt húst meg csináltam fűszeres csipős csirkemelleket. Sültburgonyát és salátát.

-Jó étvágyat.-mondtam

-Főzni is tudsz?-kérdezte Marcus

-Miért ne tudnék. Meg kellett tanulnom. A nagybátyám és a bátyám sem a legjobb szakács szóval és a mondás is úgy tartja a férfihoz a legrövidebb út a gyomrán át vezet. Megtanultam főzni. De még mindig anyué a legjobb kaja. Meg mamáé. Elmosogattam.

-Kávé vagy tea?-kérdeztem

-Kávé.-mondták szinkronban

Csináltam sok kávét és a cukrot tejet habot kiraktam az asztalra.

-Egyészségetekre.-mondtam

Jól éreztem magam. Kicsit elfogott egy érzés amit nem tudtam hova tenni. Kicsit beszélgettünk utána mindenki visszavonult lepihenni. Finn átment Jackhez. Én visszavonultam a szobánkba. Elpityeredtem. Szar hangulatom volt.

Felnyitottam a laptopom. Skypeon hívtak.

-Szia Jason.

-Szia hugi. Mi a baj?

-Tudod néha rám jön. Mi van veletek? Kicsit már hiányoztok.

-Ilyet se hallottam még a szádból. Mármint kiskorodba amikor nagyiéknál voltál de amikor a barátoddal vagy meg a barátaiddal. Mi a baj hugi?

-Nem tudom Jason. Merre vagy?

-Úton. Megyek a lányokért. De fel akartalak hívni. Hiányoztál. Lassan kész a házad.

-Végre. Szeretnék visszaköltözni. Jó anyuékkal lenni de nem kell belőle több.

-Még egy kicsit bírd ki. Figyelj. 20 perc múlva visszahívunk otthonról.-mondta Jason

-Rendben. Siess.

Kinyomtam. Gondoltam addig letusolok és fürdőruhát húzok.

Így is tettem. Felvettem a fürdőruhám egy pólót és egy kisgatyát.

Finn visszajött.

-Minden rendben?-kérdezte

Bólintottam.

-Na.-mondta

Felálltam és átöleltem. Elsírtam magam.

-Mi a baj? Történt valami?-kérdezte

-Nem. Csak szar kedvem van.

-De ne legyen.-mondta

-Ezt nem tudom elállítani mint a csapot.-mondtam

Tovább ölelt aztán elkezdett csikizni.

Nagyon nevetett.

-Elég. Elég.-mondtam

-Továbbra is rossz kedved van?-kérdezte

-Nem.-mondtam

Felvettem a napszemüvegem és a laptoppal együtt lementem. Kiültem a kertbe a medence mellé az árnyékba. Finn velem szembe ült le.

Újra hívott Jason.

-Szia hugi. Na jobb kedved van?

-Igen. Sokkal.

-Azt látom. Hol vagy?

-Kiültem a kertbe.

-Bárcsak ott lehetnék.

-Megígértem Hugonak és Athénénak hogy eljövünk majd.

-Majd ha elszabadulok. Rose várj kicsit. Hagyd hogy beszéljek kicsit még Norával. Utána beszélhettek vele. Keresd meg anyát.-mondta Jason

-Mekkora szemét vagy Jason. Otthon sincs Mary.

-De akkor is. Épp beszélek veled.

-Kicsi még. 7 évesen te is mindenbe beltúrtad az orrod.

-Az én voltam. Rose meg Rose. És a barátod. Most már szívesen találkoznék vele.

-Itt ül velem szembe. Szeretnéd látni?

-Még jóhogy. Anyuék is rinyálnak hogy csak képeken látták még.

-Jajj de rossz.

Fogtam a laptopot. Finn mellé guggoltam.

-Finn ő itt az erőszakos bátyám Jason ő itt Finn.

Finn integetett.

-A húgom rengeteget mesélt már rólad és már az egész család kíváncsi rád. Várj még Elenora. Bocsánat de a lányaim majd meghalnak hogy beszélhessenek Norával szóval átengedem a terepet. Utána még beszélünk Nora.

-Igenis.

Jason felvette a laptopot és az étkezőasztalra rakta.

Elenora és Rose már rögtön felültek.

-Nora.-kiabálták

-Hallkabban csajok. Így az egész város hall titeket.

-Nora ki az a fiú ott melletted?-kérdezte Rose

-Ő itt a barátom Finn. Finn ők itt az unokahúgaim Rose és Elenora.

-Sziasztok lányok. Képzeljétek nekem is van egy ikertestvérem.

-Ő is fiú?-kérdezte Elenora

-Bizony.-mondtam

-És Nora hogy különbözteted meg őket?

-Tudjátok lányok amikor nem otthon laktam akkor sok időt töltöttem velük és ha sok időt töltesz velük akkor meg tudod őket különböztetni.

-És vele szoktál aludni?-kérdezte Rose

Finnre néztem.

-Igen.

-Összeszoktatok bújni mint anyu és apu hogy melegítsétek egymást és szeretet adjatok?-kérdezte Rose

-Ez nagyon aranyos.-mondtam-És igen. Összeszoktunk bújni hogy szeretet adjunk.-mondtam

-És Finn szoktál Norának virágot venni és kedveskedni neki?-kérdezte Elenor

-Ritán de szokott.-mondtam

-Mit csináltok skacok?-kérdezte a hátam mögül Jack

-Épp az unokahúgaimmal beszélgetünk.-mondtam

Jack leguggolt.

-Lányok ő itt Finn ikertestvére Jack. Jack ők itt Rose és Elenora a bátyám két kislánya.

-Sziasztok lányok.

A lányok nevettek.

-Tényleg nagyon hasonlítanak. Te is szoktál szeretet adni Norának?-kérdezte Rose

Jack nézett rám.

-Meg szokott ölelni engem. Úgy ad nekem szeretet ahogy aputok szokott.

-Akkor szokott neked puszit adni az arcodra.-mondta Elenora és kuncogott

-Na jó lányok elég lesz a szeretet adásból. Menjetek rajzoljatok Norának. Majd meglátogatjuk nagyiéknál ha hazaér.

A lányok megpuszilták a kamerát- Szeretünk Nora. És Pálmát is.-Még egy puszi a kamerára.-Szia Finn és Jack.

Elmentek.

-Bocsánat a sok szeretetadás kérdés miatt de mostanában csak ez foglalkoztatja őket.-mondta Jason-Uhh tényleg nehéz őket megkülönböztetni.

-Ja Jack bocs ő itt a bátyám Jason. Jason ő itt Jack.

-Örülök. De most megyek mert a feleségem megöl ha a lányok nagy rendetlenséget csinál. Szeretlek hugi. Puszilom Pálmát meg téged. Sziasztok fiúk.-kinyomott

Nevettem.

Felálltam hogy bevigyem a laptopot. Finn kivette a kezemből. Átöleltek ketten és beugrottak velem.

-Szeretet adunk.-mondta Jack

Lenyomtam a víz alá. Sokkal jobban éreztem magam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése