Mexico

Reggel nagyon fáradtan keltem. Finn nem kelt fel az ébresztőre. 5 perc szundit nyomtam. A lábam már sokkal jobb volt. Kimentem kimostam a fogam. Lemostam a tegnapi sminket és raktam fel egy kis szempillaspirált. Megmostam a fogam, felkentem egy kis ajakbalzsamot és megfésülködtem. Visszafeküdtem az ágyba. Pont megszólalt az ébresztő. Finn leállította és felém fordult.

-Jó reggelt.-mosolyogtam.

-Neked is. Hallottam ahogy felkeltél.

-Tényleg?

-Nem kellett volna.A csipával a szemedben is ugyan úgy tetszel. Akkor is tetszel amikor éjszaka rám folyatod a nyálad.-mondta

-Bunkó.-mondtam és felültem

Visszahúzott.

-Ugyan már.-mondta és megcsókolt

Semmi előzmény nélkül Jack berontott a szobába. Magamra rántottam a takarót.

-Tesó. Kopogni ki fog? Egyébként is? Hogy jutottál be?-kérdezte Finn

-Nem jók a hotel zárjai. Éjszaka valaki hozzánk is benyitott. Marcus ébredt fel rá. Aztán keltett engem és Alfiet. Nézzétek emg hogy nem tűnt-e el semmi?!-mondta És állt

-Ember.-mondta Finn és rámnézett

-Semmi baj.-mondtam

Felkeltem. Egy selyem hálóing volt rajtam. Felvettem a köntösöm és körbesántikáltam a szobát.

-Semmi nem tűnt el.-mondtam

-Oké. Pálmához és Efkához már bekopogtam. -mondta Jack

-Akkor csak minket tiszteltél meg azzal hogy ránk rontasz?-kérdeztem

-Hallottam az ébresztőt.-mondta Jack-8-kor találkozunk a kocsinál.-mondta Jack kacsintott és kiment

-Gyere vissza.-mondta Finn és kinyújtotta a karját.

Ráfeküdtem.

-Nincs sok kedvem Mexicóba menni.

-Akkor ne menjünk.

-Megígértem Pedronak.

Hirtelen megfordultunk és én kerültem alulra.

-A lábamra vigyázz.-mondtam

-Gyengéd leszek. Ígérem.-mondta

Nevettem. De igaza volt.

-Hol van a tusfürdőm?-kérdeztem

-Nem tudom.-mondta Finn

Beletúrt a bőröndömbe

-Itt nincs.-mondta

-Akkor a tiedet használom.-mondtam

-Tedd azt.

Letusoltam.

-Na nézzük mit veszel fel?-kérdezte Finn

-Nagyon vicces vagy. Egy sima bugyit. Egy fehér melltartót. Egy ujj nélküli fehér lenge inget. Egy virágos rövidgatyát és egy és egy tornacipőt. Ami szintén fehér. A hajam pedig kontyba fogom mert nagyon meleg van.-mondtam

Felöltöztem.

-Finn. Segítesz a cipőmet felvenni. A bal ment de a jobb..

-Na gyere.-mondta

Kínkeservesen felhúzta a cipőt a lábamra. Fogtuk a bőröndöket.

-Na ugorj.-mondta

Felvett Finn a hátára de én kapaszkodás helyet fogtam a két bőröndöt.

Már csak Jackre és Louisra kellett várnunk.

-Csak annyi cuccod van?-kérdezte Finn

-Dehogy. Egy nagyobb bőrönd bent van a kisbuszba. De azt nem vittem fel. Ahogy Pálmának is van még egy bőröndje. Pakoljunk be mert ott jönnek Louisék.-mondtam

Bepakoltunk. Én ültem előre az anyósülésbe. Louis pedig vezetett.

Elmentünk megreggeliztünk majd elindultunk a határ felé.

Gyalog keltünk át. Marcus vitt a hátán.

-Egyébként nem kell cipelni.-mondtam

-Soha nem érünk át ha megvárjuk még 5.000.000 év alatt átbiceksz.-mondta Pálma

A túloldalon Pedro már várt minket.

-Hola Nora. Que pasa contigo? Este chico es tu novio?

-Hola Pedro. Ayer estuve una chica quién esta celosa para mi. No. Este chico es Marcus. Mi amigo. Mi novio es Finn.-mondtam

Marcus letett.

-Este hombre es mi media naranja.-mutattam Finnre-Este hombre es el gemelo de Finn. SE llama Jack.

-Jack Finn ő itt Pedro.

-Pedro voy a presentar este pequeno grupo. Alfie. Marcus. Jack y Finn los gemelos. Louis Bob. Mi amiga de vida Pálma y su novio Efka.

-Hola a todos. Donde vamos a llevar este pequeno grupo?

-Hova szeretnétek menni amíg én odaleszek?

-Először enni. Aztán körülnézni.

-Primero quieren comer y después quieren ver la cuidad.

-Vale. Vamos a llevar ellos a una restaurente. Voy a darte una mapa y vamos a marcar donde pueden ir.

-Vale. Most elviszünk titeket enni utána egy térképen bejelöljük hova mehetettek hogy meg ne gyilkoljanak titeket.-mondtam

Beszálltunk a kocsiba. Elvittük őket egy étterembe. Megkapták a térképet.

-Vigyázzatok magatokra. Sietek vissza.-mondtam

Megcsókoltam Finnt.

Elmentünk Pedroékhoz. A felesége nagyon közvetlen volt és adott sütit. Nehéz volt neki az élményekről mesélni de 3 óra alatt készen lettünk.

Visszafelé bajba keveredtünk. Lövöldözés tört ki.

Írtam Finnek hogy azonnal menjenek vissza a határra sőt a kocsihoz. Ott várjanak meg.

Pedroval kiszálltunk az autóból. Én iszonyúan pánikoltam de Pedro teljesen nyugodt volt. Azt mondta ő legalább 2 naponta belekerül ilyenekbe.

1,5 óránkba telt még kijutottunk onnan. Közben mellettem meglőttek egy embert és a vére rám fröccsent. kicsit lesokkolódtam de csak arra tudtam gondolni hogy a többiek épségben megúszták.

Pedrotól elbúcsúztam a határnál és egy katona vitt át a kezében.

-Köszönöm a fuvart.-mondtam

-Nincs mit hölgyem. Remélem a társai nem keveredtek bele.-mondta katona szalutált és elment

A kocsinál megláttam Pálmákat. nagyon megkönnyebbültem. De láttam hogy a többiek is tiszta idegben vannak.

-Itt vagyok.-kiabáltam

Pálma odafutott. Megöleltem.

-Időben kijutottatok?

-Igen. De láttuk ahogy emberek borulnak térdre. Téged meglőttek?

-Nem. Nem az én vérem. Egy embert mellettem a katonák lőttek lábon.-mondtam

Odamentünk a kocsihoz.

-Most egy ideig nem jövünk ide úgy érzem.-mondtam

-Nora. Téged meglőttek?-nézte Finn és felhúzta a pólóm

-Finn nyugi. Nem. Mellettem egy embert. Pálma lefotózod. A cikkembe belerakom.

A kocsi mögött átvettem a felsőm.

-De azért jó volt?-kérdeztem

-Igen. Jót ettünk és találkoztunk rajongókkal.-mondta Jack

-Akik nem támadtak meg.-mondta Pálma

Nevettem.

Beszálltunk a kocsiba. Efka vezetett Pálma pedig az anyós ülésen foglalt helyet. Egy ideig szórakoztunk énekeltek a fiúk. Szörnyű volt de vicces.

Aztán a hátsó fertály elaludt ebbe én is benne voltam. Azt álmodtam hogy a szemem láttára lelövik Pálmát Finn és az egész csapatot. Hiába ordítottam és toporzékoltam nem hallottak. A legrosszabb hogy nem tudtam megakadályozni hogy meghaljanak.

Felkeltem. Hirtelen hányinger kerített hatalmába.

-Efka húzódj félre.-mondtam

Szerencsém volt, hogy egy pihenő volt előttünk. Kiugrottam a kocsiból. Hánytam. Aztán sírtam.

Pálma mellém ült. Fogta a hajam és simogatta a hátam.

-Mi a baj?-kérdezte Pálma

-Rosszat álmodtam.

Efka a kocsi mellett állt. Pálmával lefeküdtük a földre. Elmeséltem az álmom és átbeszéltük.

-Hányni fogsz még?-kérdezte Pálma

-Asszem most.-mondtam felugrottam és a bokorba hánytam

-Van nálad valami gyógyszer?-kérdezte Pálma

-A táskámban.-mondtam

Visszamentünk a kocsihoz. Mindenki aludt benne.

-Jól vagy?-kérdezte Efka

-Ja. Csak valami gyomornyugtató kéne.

Sajnos nem kis retikült hoztam hanem egy nagy táskát. Pálmával mire kivarázsoltuk a gyógyszert már sírva nevettünk.

-Persze hogy a legalján volt a megkövesedett gumicukor mellett.-nevettem

Visszapakoltuk a táskám.

-Bemegyünk a mosdóba megmosakodni?-kérdeztem Pálmát

-Lehet nem ártana. hajléktalan szagod van.

-Te sem panaszkodhatsz.-mondtam

Hát nem épp a legtisztább de nem is a legundorítóbb amiben valaha jártam.

-Repülnünk kellett volna.

-Így sokkal jobb. Sokkal izgalmasabb.

Visszapakoltunk a táskámba. Vissza akartam szállni a kisbuszba. A hátsó sorba akartam beülni de Finn ült az ajtóban.

Simogattam az arcát.

-Szívem. Beljebb csúsznál?-kérdeztem

A helyett hogy beljebb csúszott volna megfogta a kezem. Pontosabban összekulcsolta.

-Asszem lemondhatsz arról hogy hátrébb ülsz.-mondta Pálma

Beültem a kocsiba közben fogtam Finn kezét.

-Így aludni se fogok tudni.-mondtam

-Szerintem így jobban jártál. Így pont a jobb kezedet fogja. Képzeld el milyen szar lenne ha bal kezeddel simogattad volna az arcát.-mondta Pálma

Előrenyújtottam a lábam és a vállára feküdtem és lecsuktam a szemem.